Megkezdte a jegybank a monetáris politika normalizációját

Az alapkamat nem változott, de az irányadó rátát, a 18 százalékos egy napos betéti tender kamatát 100 bázisponttal csökkentették.

Magyar Nemzeti Bank Fotó: Móricz-Sabján Simon

Nem változtatott a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén keddi kamatdöntő ülésén, azonban tovább szűkítette a kamatfolyosót, a felső szélét 20,5 százalékról 100 bázisponttal, 19,5 százalékra csökkentette.

Elindult a kamatkörnyezet normalizációja, mostanra beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései – ezt már a délután háromkor kezdődött sajtótájékoztatóján mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón kedden.

Ami még fontosabb, szavaiból az is kiderült, hogy az irányadó rátát, a 18 százalékos egy napos betéti tender kamatát 100 bázisponttal csökkentette.

Elindult a kamatkörnyezet normalizációja, mostanra beértek a jegybank korábbi monetáris politikai szigorító döntései – fogalmazott a jegybankelnök.

Hangsúlyozta, hogy az inflációs tető után megindult a dezinfláció, azaz az infláció csökkenése. A korábbi két évben jellemző ikerdeficit után az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében tartósan és jelentős mértékben javult a hazai pénzügyi piacok stabilitása, nincs a korábbihoz hasonló inflációs nyomás.

Hozzátette: valószínűleg még hosszabb ideig nem lesz szó az alapkamat csökkentéséről.

Az infláció közellenség, mert egyszerre borítja fel az egyensúlyokat, és emel korlátot a növekedés elé – húzta alá a jegybank elnöke. Továbbra is az első számú célnak nevezte az infláció csökkentését, mert a 24 százalékos mutató továbbra is magas, 10 százalékkal magasabb a régiós átlagnál. A kiugró adatot egyrészt az államháztartási deficit magyarázhatja, az egyensúly elromlása, amit speciális magyar oknak nevezett. Döntően az élelmiszeráraknál és az üzemanyagáraknál jelentkezik az infláció, amit az árstopok is okozhatnak, mert 3-4 százalékkal lett magasabb a 2023 eleji inflációs adat az ársapkák miatt – mondta. Hozzátette, hogy ezek mielőbbi kivezetését javasolják a kormánynak.

Kitért arra, hogy az infláció elleni küzdelem 2021 júniusában indult. Amikor az infláció visszatér, veszélybe kerül a növekedés, a felzárkózás, ezért elszántan folytatják a közellenség elleni küzdelmet – fogalmazott. Üdvözölte, hogy a kormány társult az infláció elleni harchoz.

Vita van a világban az árstopokról az elnök szerint. Ezek az intézkedések megzavarják a piacgazdasági környezetben az árképzést. Bizonyítottan ott lett magasabb az infláció, ahol alacsony a termelékenység és gyenge a versenyképesség. A mutató elleni küzdelem sikeres eszköze az erős versenyképesség – mondta.

Kijelentette: versenyképességi, termelékenységi fordulatra van szükség, ezt a jegybank következetesen hangsúlyozta. Szerinte jó irányba indultak, mindenben segítik a kormányt, mert csak együtt lehetnek sikeresek. Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés erre "jó ígéret".

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke arról beszélt, hogy előrejelzéseik szerint az infláció csökkenése tovább gyorsul, év végére a mutató egyszámjegyű lehet. A cél a 3 százalékos közeg elérése. Ehhez 2024-ben is szükséges a szigorú monetáris politika fenntartása, mert az egyre szélesebb körben érezteti a hatását. A tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

A jegybank szerint az infláció csökkenése az év végére pozitív reálkamatot biztosíthat, erre szükség is van az infláció további mérsékléséhez. A pénzpiaci stabilitás kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez, a jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaznak – ismertette. 

A jegybank mindent megtesz az infláció letörése érdekében, mert az árstabilitás eléréséig még hosszú az út. A szigorú monetáris kondíciók maradnak – jelezte. Hozzátette: a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.

Az MNB tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal – az augusztusi 100 bázispont szigorítás után – emelte az alapkamatot 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett tenderek rátáját a piac irányadónak tekinti.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Móricz-Sabján Simon)