Felértékelődött az állami segítség

A magyarországi pénzügyi szektor immár a negyedik éve tapasztalható negatív hatások mellett mutat kimagasló jövedelmezőséget és egészséges szerkezetű hitelállományt. A konvergenciaprogram szerint mindebben kulcsszerepet játszottak a gazdaság- és monetáris politikai lépések.

A kamatkörnyezet emelkedése fokozatosan gyűrűzött be a hitelezési folyamatokba, és a háztartások esetén volt erőteljesebben megfigyelhető. Múlt év egészében a lakossági hitelállomány 6,3 százalékkal, 9920 milliárd forintra bővült, az előző évhez képest a növekedési ütem így lényegében megfeleződött. A piaci hitelezés drágulásával a kormányzati támogatású programok egyre nagyobb szerephez jutottak. Múlt év végére a babaváró hitelállomány meghaladta a kétezermilliárd forintot, amivel a teljes hitelállománynak már az ötödét teszi ki – emlékeztet a kormány legfrissebb konvergenciaprogramja.

A háztartások az előző évben 2510 milliárd forint új hitelt vettek fel, ami közel tíz százalékkal elmarad a 2021-es adattól. Az új hitelfelvételek mind a lakáscélú, mind a fogyasztási piaci alapú kölcsönöknél lassultak. Az idei év elején a lakossági törlesztések már meghaladták az új hitelfelvételeket, azaz a lakossági hitelezés tranzakciós szinten csökkent. 

Ugyanakkor a háztartások eladósodottsága a régiós országok közül továbbra is az egyik legalacsonyabb, és lényegesen elmarad az eurózóna átlagától. Ezáltal előretekintve a háztartási hitelezésben még jelentős növekedési potenciál rajzolódik ki.

A háztartások nettó pénzügyi megtakarításai a koronavírus idején látott megugrás óta rendre csökkentek, 2022 végén mindössze 3424 milliárd forinttal emelkedtek, ami kétharmada az egy évvel korábbi bővülésnek. Általánosságban elmondható, hogy a megtakarítások az értékálló eszközök irányába áramlottak, amit az infláció hatása magyaráz. Ennek megfelelően a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek vétele jelentősen bővült, míg az állampapírok és a betétek egyre inkább visszaszorultak a második fél évtől. Az árfolyam leértékelődésével nőtt a devizaeszközök iránti kereslet, összességében azonban továbbra is a forinteszközök dominálnak – ismerteti a kormányzat elemzése.

A nem pénzügyi vállalatok hitelnövekedése két számjegyű maradt 2022 során, amit az év elején még a forint, az év második felében már a devizahitelek húztak. Év végére a devizahitelek aránya ezzel elérte a negyven százalékot, ami magyarázhatja a nem kis- és középvállalati (kkv) – jellemzően nagyvállalati – kölcsönök 17,9 százalékos növekedését is. Ezzel szemben a kkv-k hitelezése csak 12,9 százalékot bővült éves összevetésben. Utóbbi szektort segítették a Széchenyi-kártya-program konstrukciói is.

Az MFB, az Exim, a Garantiqa és az AVHGA is számos hitel-, tőke- és garanciaprogrammal segítette a vállalatok forráshoz jutását. A múlt év végéhez közeledve a vállalati finanszírozás megdrágulását a kormány a nagyvállalatok által is igényelhető likviditási és beruházási forrásokkal kompenzálta.

Az összegzés kitér arra is, hogy a 2022 elején elindított kamatstop bővítésével nemcsak a változó, hanem a legfeljebb ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek is védetté váltak az átárazódás hiteldrágító hatásától. Novemberben a kormány a kkv-k változó kamatozású forinthiteleire is kiterjesztette a kamatstopot. A kamatstoppal védett ügyfelek körében mindazonáltal magas az előtörlesztési hajlandóság, ami a vállalatok stabil pénzügyi helyzetét jelzi.

Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a pénzügyi szektor immár a negyedik éve tapasztalható negatív hatások mellett mutat kimagasló jövedelmezőséget és egészséges szerkezetű hitelállományt. A konvergenciaprogram szerint mindebben kulcsszerepet játszottak a gazdaság- és monetáris politikai lépések.

Az elmúlt időszakban bevezetett, meghosszabbított vagy éppen feloldott kormányzati intézkedések a hitelkereslet bővülését és a hitelportfólió minőségének megőrzését szolgálták. Mindez végső soron a bankok üzletmenetére és pénzügyi mutatóira – így a gazdasági szereplők finanszírozási lehetőségeire – is kedvezően hatott.

Borítókép: Tíz százalékkal kevesebb kölcsönt vett fel tavaly a lakosság (Fotó: Havran Zoltán)