Nem adható fel az energiabiztonság

Hiába jelennek meg az egyre takarékosabb eszközök, több villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szükség, és a zöldátállás is az elektromosság segítségével valósul meg. Ennek időtartama azonban, mivel az országos és a házakon belüli hálózatot is fejleszteni kell, évtizedben mérhető a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Az energiabiztonságból azonban nem lehet engedni.

Az ország villamosenergia-igénye, ahogy a világ más részein is, folyamatosan növekszik. Az IEA 2021-es tanulmányában azt valószínűsíti, hogy globális villamosenergia-igény 2040-ig évente 2,1 százalékkal növekszik, ezzel a villamos energia részaránya a teljes végső energiafogyasztásban 24, de akár 31 százalékra is emelkedhet – mondta el lapunk megkeresésére Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet szakértője. 

A villamosenergia-igény évről évre tovább növekszik, a teljes zöldátállás, beleértve a hálózatfejlesztést, egy évtizedet is igénybe vehet. A legfontosabb az energiabiztonság
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Ebből levonhatjuk azt a következtetést – emelte ki –, hogy hiába jelennek meg az egyre takarékosabb eszközök, mint a LED-es világítás, az energiahatékony ökoinverteres motorok, több villamosenergia-termelő kapacitásra lesz szükség. Így a Greenpeace gondolatmenetében, miszerint szükségtelen a Mátrai Erőmű földgázüzeművé fejlesztése, számos ellentmondás van – tette hozzá.

A zöldátállást ugyanis jórészt úgy tudjuk megvalósítani, hogy egyre több villamosenergiával működő eszközt használunk. Az épületállomány zöldszervezet által is javasolt szigetelésével valóban akár 70-80 százalék fűtési energiamegtakarítást el lehet érni, azonban ez önmagában nem csökkenti a villamosenergia-igényt. Sőt, egy mélyfelújítás akkor tekinthető teljesnek, ha a korszerűtlen fűtési berendezést is modernizálják. Ha pedig a gázfűtést a fenntartható energiát is felhasználó hőszivattyú váltja fel, tovább növeli a villamosenergia-felhasználást – magyarázta a szakértő. Az e-mobilitás terjedése egy, a kormányzat és a Greenpeace szerint is támogatott cél, ami szintén többlet-villamosenergiafogyasztást generál.

A fogyasztási görbéket tanulmányozva megállapítható, hogy különösképp a téli időszakban nő meg az energiaigény, vagyis a sötét, borús és hideg időszakban. 

Magyarország legjelentősebb megújuló termelési potenciállal napenergiából rendelkezik, azonban a napelemek időjárásfüggő mivoltukból eredően nem a legenergiaigényesebb időszakokban termelnek energiát, ezért egyelőre lehetetlen a hazai igények ellátása földgáz és atomenergia nélkül.

Mivel a Mátrai Erőmű a teljes hazai kibocsátás 14 százalékáért felelős, a szenes blokkokat kiváltva egy 500 megawattos gázturbina alapú erőmű, egy 200 megawattnyi napelemes energiatermelési kapacitás, egy középtávon tervezett 50 megawattos energia-tárolási kapacitás épül. Az erőmű szén-dioxid-kibocsátása pedig a 14 százalékos részarányról három–öt százalék közé csökken – ismertette a szakértő.

Litkei Máté megjegyezte, bár a zöldszervezet következetesen foglal állást a fosszilis energiahordozók ellen, valamint a megújuló energiaforrások mellett, ezt könnyen teheti, hiszen zöldszervezetként javasolhat radikális megoldásokat. Olyanokat is, amelyek gazdasági vagy társadalmi következménye negatív, nekik viszont – szemben a kormányzattal – semmiféle felelősségük és elszámoltathatóságuk nem lenne. 

Márpedig a zöldcélokat úgy kell teljesíteni, hogy az ellátásbiztonság és a megfizethetőség szempontjai is érvényesüljenek – hangsúlyozta Litkei Máté.

Ami a lakossági földgázfogyasztást illeti, ez az országos felhasználás mintegy negyven százalékát (négymilliárd köbméter évente) jelenti. A földgázkazán lecserélése hőszivattyúra manapság műszakilag nem jelent kihívást, emellett a kedvezményes H tarifa használatával a rezsököltséget sem növeli. Még ha feltételezzük is azt, hogy elegendő hőszivattyú, villanytűzhely és szakember áll rendelkezésre, akkor is azzal szembesülünk, hogy az eddigi lakossági áramigény hirtelen legalább a háromszorosára nőne. Ilyen mértékű többletigényt az elosztók nem tudnának kiszolgálni, a hálózatfejlesztés pedig évtizedben és ezermilliárdokban mérhető. A zöldítés pedig – emelte ki Litkei Máté – akkor tekinthető teljesnek, ha mind az energiatermelés mind pedig a felhasználás módozataiban megvalósul. Ha ez a kettő nincs összhangban, könnyen úgy járunk, mint a lengyel vagy német elektromosautó-tulajdonosok, akik a szénerőművekből előállított villamosenergiát használva esetenként szennyezőbb módon közlekednek, mint benzines vagy dízelautós társaik. 

A megújulók részarányának növelésére is kínálkozik még megoldás: a jelenleginél sokkal nagyobb lehetne a geotermális energia szerepe a távfűtésben, a földgáz 10-15 százalékát biogázzal ki lehetne váltani, és a biomasszatüzelésben is vannak még kihasználatlan lehetőségek – ismertette Litkei Máté.

Hozzátette, a fosszilis tüzelőanyagokat sem kell feltétlen temetni, hiszen az egyre fejlettebb szénleválasztási technológiák megjelenésével például a gáztüzelésű erőművek is klímasemlegessé tehetők.

Borítókép: Többkörös biztosítás: napelemek a paksi atomerőmű közelében (Fotó: Havran Zoltán)