– Egyértelmű, hogy bérfeszültség alakult ki – jelentette ki előadása elején Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő, aki grafikonokkal szemléltette mondandóját a Világgazdaság rendezvényén. Az állásbörzén elmondta: eljutottunk abba a körbe, ahol nyolcvan százalék feletti a foglalkoztatási ráta, az unión belül nyolc ilyen ország van, amely az első negyedévben ilyen kedvező foglalkoztatási rátát mutatott.
A szakértő megjegyezte, a reálbércsökkenés szeptember óta jelen van, ugyanakkor szakértői konszenzus van abban, hogy csökken az infláció, és az a kereseti statisztikákon, arányokon is meglátszik majd. Rövidesen elérjük azt, amikor már az infláció nem lesz magasabb a keresetnövekedés mértékénél.
– Jelenleg a versenyszféra húzza a bérek növekedését – hangsúlyozta Szalai Piroska, aki szerint a feszített munkaerőpiac is rákényszeríti a cégeket az emelésre. Fontos tényező még, hogy 2016 óta több a visszaáramló, mint a kivándorló munkaerő, ezt a folyamatot a pandémia csak felgyorsította. Azonban akik visszatérnek, megvan a helyük, nem állást keresni jönnek, hanem jellemzően az előző munkahelyükre térnek vissza, ahol távmunkában bedolgoznak. Ezt mérnököknél látta főként a szakértő. – Ami a bruttó átlagkereset mértékét illeti a tíz fő feletti cégek esetén, a régiós országokkal versengünk – zárta előadását.
A teljes cikk itt olvasható:
