Elemzésében a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése.
A NAK és a FruitVeB becslése szerint
ebben az évben csupán hét-nyolcezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel a jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett.
Magyarországon mintegy ötezer hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5–35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a piacra.
A NAK és a FruitVeB kiemelte: a tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt hat év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel. A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információk átadását.
A szervezet szerint azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.
