Növekvő rivalizálás az Európai Unió és Kína között

Az orosz–ukrán háború nyomán Oroszország és Kína közötti erősödő gazdasági partnerség az Európai Unió szemszögéből nemkívánatos fejlemény, az unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom ugyanakkor növekszik, de az unió igyekszik megerősíteni gazdaságbiztonsági stratégiáját azáltal, hogy csökkenti a kritikus árucikkektől való függőséget, miközben az európai vállalkozások üdvözölve fogadják a kínai befektetéseket.

20230421 Debrecen Letették az alapkövét a dél-koreai EcoPro mintegy 280 milliárd forintos beruházásának Debrecenben, az elektromos akkumulátorokhoz szükséges katódokat gyártó vállalat üzemében 630 új munkahely jön létre. Fotó: Kiss Annamarie KA Hajdú-Bihari Napló Fotó: KISS ANNAMARIE

Az orosz–ukrán háború kitörése óta Kína és Oroszország gazdasági köteléke megerősödött. A gazdasági kapcsolatok intenzitásának növekedése főként annak köszönhető, hogy Oroszország az európai elzártságot követően az új piacok és a meglévők bővítése felé fordult, amiben Kína megfelelő partnernek bizonyult – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.

Az elektromos járművekhez kapcsolódó kínai akkugyár-beruházásoknak négy nagy nyertese van, köztük Magyarország
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A rekordot döntő együttműködés során Kína könnyedén tudta érvényesíteni saját érdekeit, amellett, hogy piaci ár alatt szerezte be a gazdasági működéséhez szükséges energiahordozókat. Ez azonban szembemegy az Európai Unió azon törekvésével, hogy megfossza Moszkvát ezektől a bevételektől. 

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi években tovább bővült, azonban ez leginkább a kínai import növekedésének köszönhető, aránya elérte a 21 százalékot, míg az oda irányuló exporté kilenc százalék.

A tanulmány megemlíti azt is: a tavaly kialakult energiaválság az olaj- és gázimport költségeinek az emelkedését hozta magával, ami párosult egyes európai gyártók (különösen a vegyiparban) Kínába történő gyors áttelepülésével, valamint az európai termékek versenyképességének csökkenésével. Egy más vonzata is volt, a külföldi tőkebefektetések (FDI) mértékének csökkenése, ezek a befektetések a Rhodium Csoport elemzése szerint már nyolcéves mélypontra süllyedtek.

Nem úgy a zöldmezős beruházások: ezek az elektromos járművekhez kapcsolódó akkumulátorgyáraknak köszönhetően 53 százalékkal növekedtek a tavalyi évben 2021-hez képest. E beruházások 88 százaléka négy tagállamban összpontosult, többek között Németországban és Magyarországon. Hazánk ellenzi az európai–kínai gazdasági együttműködés szétvágását, míg az Európai Bizottság attól tart, hogy Kína a bőséges állami támogatással tisztességtelenül olcsó járműveket gyárt, amelyek olyan sebességgel és méretben árasztják el az unió piacát, hogy veszélyeztetik az EU saját elektromos autógyártását – ismerteti a tanulmány. Az idei vita hasonló a 2012–2013-ban előtérbe került napelemek és távközlési berendezések problémájához, amikor az Európai Unió dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket hozott Kínával szemben, amelynek köszönhetően Brüsszel és Peking a kereskedelmi háború szélére sodródott. A kínai kereskedelmi kapcsolatok mostani romlásával az uniónak helyettesítő piacra vagy piacokra lenne szüksége: például India, Brazília, vagy akár az amerikai kapcsolatok további elmélyítése lehet a megoldás, azonban ez hasonlóan szembemenne azzal a gazdaságbiztonsági stratégiával, amely a függőségek csökkentését célozza a kulcsfontosságú ágazatokban, amellett, hogy infrastrukturális kérdéseket is felvetne.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie)