Az orosz–ukrán háború kitörése óta Kína és Oroszország gazdasági köteléke megerősödött. A gazdasági kapcsolatok intenzitásának növekedése főként annak köszönhető, hogy Oroszország az európai elzártságot követően az új piacok és a meglévők bővítése felé fordult, amiben Kína megfelelő partnernek bizonyult – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmányából.
A rekordot döntő együttműködés során Kína könnyedén tudta érvényesíteni saját érdekeit, amellett, hogy piaci ár alatt szerezte be a gazdasági működéséhez szükséges energiahordozókat. Ez azonban szembemegy az Európai Unió azon törekvésével, hogy megfossza Moszkvát ezektől a bevételektől.
Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi években tovább bővült, azonban ez leginkább a kínai import növekedésének köszönhető, aránya elérte a 21 százalékot, míg az oda irányuló exporté kilenc százalék.
A tanulmány megemlíti azt is: a tavaly kialakult energiaválság az olaj- és gázimport költségeinek az emelkedését hozta magával, ami párosult egyes európai gyártók (különösen a vegyiparban) Kínába történő gyors áttelepülésével, valamint az európai termékek versenyképességének csökkenésével. Egy más vonzata is volt, a külföldi tőkebefektetések (FDI) mértékének csökkenése, ezek a befektetések a Rhodium Csoport elemzése szerint már nyolcéves mélypontra süllyedtek.
Nem úgy a zöldmezős beruházások: ezek az elektromos járművekhez kapcsolódó akkumulátorgyáraknak köszönhetően 53 százalékkal növekedtek a tavalyi évben 2021-hez képest. E beruházások 88 százaléka négy tagállamban összpontosult, többek között Németországban és Magyarországon. Hazánk ellenzi az európai–kínai gazdasági együttműködés szétvágását, míg az Európai Bizottság attól tart, hogy Kína a bőséges állami támogatással tisztességtelenül olcsó járműveket gyárt, amelyek olyan sebességgel és méretben árasztják el az unió piacát, hogy veszélyeztetik az EU saját elektromos autógyártását – ismerteti a tanulmány. Az idei vita hasonló a 2012–2013-ban előtérbe került napelemek és távközlési berendezések problémájához, amikor az Európai Unió dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket hozott Kínával szemben, amelynek köszönhetően Brüsszel és Peking a kereskedelmi háború szélére sodródott. A kínai kereskedelmi kapcsolatok mostani romlásával az uniónak helyettesítő piacra vagy piacokra lenne szüksége: például India, Brazília, vagy akár az amerikai kapcsolatok további elmélyítése lehet a megoldás, azonban ez hasonlóan szembemenne azzal a gazdaságbiztonsági stratégiával, amely a függőségek csökkentését célozza a kulcsfontosságú ágazatokban, amellett, hogy infrastrukturális kérdéseket is felvetne.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie)