Tiborcz István: Budapest ne az olcsó turisztikai vonzerő szinonimája legyen

– Budapest ennél sokkal nagyobb potenciával bír – mondta Tiborcz István az Octogonnak adott interjúban. A BDPST Group cégcsoport tulajdonosa szerint Budapest által egy olyan érték van a birtokunkban, amit néha úgy tűnik, nem akarunk észrevenni és nem tudjuk igazán értékelni. A vállalkozó úgy véli: ha nem tudjuk az épített örökségünket megőrizni, akkor Budapest az egyik legnagyobb vonzerejét veszíti el.

A modern és a hagyományos építészeti értékek ötvözése

A vállalkozó szerint egy szállodai fejlesztés esetében a lokáció az egyik legfontosabb elem. Azt is elmondta: az épületek múltja a házak jövője szempontjából mindig meghatározó lesz, ezért minden ingatlanberuházás esetében alapos történeti kutatást végeznek. Hozzátette: a BDPST Group filozófiája arra a törekvésükre épül, hogy miként lehet ötvözni a modern és a hagyományos építészeti értékeket, amely munka eredményeképpen új funkciókkal integrálják ezen kulturális értékeinket a jelenbe. 

Az elsődleges célunk az értékteremtés; nem véletlen, hogy a cég portfóliója egyedi, különleges épületekből áll.

„A Gellért szálló, a Vörösmarty téri Mahart-székház vagy az Adria-palota egytől egyig történelmi monumentumok. Komoly felelősséggel járó misszió ez, hiszen olyan épületeket, amelyeket a XIX–XX. század fordulóján egészen más funkcióval hoztak létre, a XXI. század műszaki-minőségi elvárásaihoz értő és gondos kézzel kell igazítanunk, új funkciókkal és tartalommal megtölteni, ami hosszú távon fenntartható marad. Nem csekély dilemma és feladat ez, elhiheti” – jelentette ki. Tiborcz István elmondta: a BDPST ingatlanüzletága a luxuskategóriára koncentrál. Megérti azokat is, akiknek ez a jelző pejoratív, de az épületeink nem érdemelhetnek mást. 

 A falakon túl a történet hordozza az értéket

– Történetük akár építészeti, akár kultúr- vagy várostörténeti értelemben kiemelkedő, olyan megbecsültséget vindikálnak maguknak, amellyel nyilván lehetne szembemenni, de akkor testületileg nem lennénk méltók ezekhez a fejlesztésekhez – részletezte. Tiborcz István úgy véli, ha megnézzük a korabeli építőiket, tervezőiket, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy a kor leginnovatívabb vállalkozói a legkiválóbb tervezőket kérték föl annak érdekében, hogy a szédületes tempóban fejlődő fővárosunk minél gyorsabban fel tudjon zárkózni a kontinens legelőkelőbb városainak sorába. Ha pedig erről a szegmensről beszélünk, akkor nagyon fontos az is szerinte, hogy megtaláljuk a megfelelő nemzetközi üzemeltetőt.

Új épületet bármikor lehet építeni, az csak pénz kérdése. A falakon túl a történet hordozza az értéket.

„Ezért tárjuk fel és szedjük kötetekbe ezen épületek történetét. Adria-palota: benne van az előző századforduló, a Magyar Királyság és a Monarchia teljes történelme. De ugyanígy könyv született a Mahart-székházról is, ami pedig a szintén döntő jelentőségű folyami hajózás központja volt. Gellért hotel: kimeríthetetlen a történeteket tekintve, amelyről most készítjük a következő könyvet. Van egyfelől egy építészeti és van egy kulturális értékmentési munkánk, amelyet személy szerint nagyon fontosnak tartok. Dokumentáljuk az épületeink múltját az elkövetkező generációk számára, ezzel is életben tartva történelmünk nagyjainak szellemét” – ismertette. Mint mondta, 

a város legjelentősebb, a teljes pusztulás határán álló, funkciótlan és üres műemlék épületeit igyekeznek megmenteni az utókornak. 

Ezeket a házakat – eredeti állapotukat megismerve – minden építészeti értéküket megtartva újítják fel, és olyan koncepcióval és tartalommal töltik meg, ami hosszú távon garantálja a működésüket a közösség javára. Úgy véli: ha nem tudjuk az épített örökségünket megőrizni, akkor Budapest az egyik legnagyobb vonzerejét veszíti el.

A teljes interjút ITT elolvashatja.

Borítókép: Tiborcz István (Fotó: Magyar Nemzet)