Elképzelhetetlen szinteken az Egyesült Államok államadóssága

Az Egyesült Államok államadóssága minden belföldi és külföldi aggodalom, figyelmeztetés vagy akár törvényi plafon ellenére folytatta emelkedését. Ezzel az idén eléri a korábban elképzelhetetlen 33 ezermilliárd dollárt. A geopolitikai feszültségek és a Fed infláció elleni harca is növeli a súlyos adósságválság valószínűségét.

Drámai szinteken az Egyesült Államok államadóssága

Az 1990-ben még mindössze háromezermilliárd dolláros államadósság a pénzügyi válság végére (2010) 14 ezermilliárd dollárra szökött fel. A 2019-ben, Trump elnökségének végére már 23 ezermilliárd dolláros adósság pedig a Covid-válság kivédésére fordított magas állami költekezéscsomagok után mára 33 ezermilliárd dollárt tesz ki. Mindez békeidőben történik. Mi lesz, ha Amerika új háborúba, vagy akár csak tartós recesszióba keveredik?

A növekvő államadósság, valamint a szintén rendkívül magas szinteken beragadt államháztartási hiányok egyenes következménye, hogy az amerikai államkincstár lázasan kénytelen kibocsátani az egyre nagyobb névértékű új állampapírokat. Ám itt a bökkenő: az elmúlt két évtizedben az államadósság nullaközeli kamatok mellett háromszorozódott meg, azaz a kibocsátott állampapírok hozama is rendkívül alacsony volt, ezáltal a törlesztésük sem okozott nehézséget. 

Most azonban radikálisan más a helyzet: a Fed rövid idő alatt alatt nulla százalékról öt százalék fölé emelte az irányadó kamatlábat az infláció elleni küzdelem érdekében, ezzel viszont fájdalmasan megdrágította a frissen kibocsátandó adósság finanszírozását.

Az Egyesült Államok tehát – jelentős gazdaságpolitikai fordulat, azaz mély és példátlan kiadáscsökkentések hiányában – klasszikus adósságspirál felé halad, amikor egyre drágábban kell egyre növekvő adósságot finanszírozni. Márpedig nehéz érdemi költségvetési szigorításokat elképzelni: közelednek a 2024-es amerikai választások, prioritás lett a minél gyorsabb és rendkívül költséges zöldátállás, egyre mélyül a kínai–amerikai szembenállás, és az általa gerjesztett geopolitikai, ipari és fegyverkezési verseny. Az utóbbi, tehát a kínai–amerikai szembenállás önmagában is nagy nyomást fog jelenteni az amerikai államadósságra. Biden elnök nemrég például elrendelte az amerikai hadiflotta méretének jelentős növelését, miközben az amerikai államadósság kamatkiadásai – Amerika modern történetében először – meghaladják a védelmi kiadásokat.

Sérülékeny bankrendszer

Az elemzés végül megjegyzi: ha egy bankrendszer tele van nullaközeli kamatok körül vásárolt kötvényekkel, miközben a kamat- és hozamszintek folyamatosan emelkednek, a negatív következmények gyorsan átterjednek a bankokra és a bankok befektetőire is. Az emelkedő kamatszint ráadásul megdrágítja a bankok saját finanszírozását, a pénzügyi veszteségek pedig csökkentik a befektetők képességét a kockázatvállalásra.

A bajba kerülő bankok első fecskéit láttuk tavasszal, amikor több amerikai közepes pénzintézet váratlanul összeomlott, a piac pedig pánikolni kezdett. Márpedig, ha az amerikai bankok tovább gyengülnek, és néhányat „bármi áron” meg kell majd menteni, az maga után vonja az Egyesült Államok – a jelenleg „kockázatmentesként” kezelt adós – és az amerikai bankok adósságbesorolásának leminősítését is. Ez a megugró hozamok miatt súlyos pénzügyi veszteségeket okozna minden dollárkötvény tulajdonosának. Ha viszont a Fed, látva a veszélyt, irányt változtat és kamatcsökkentésekbe kezd, akkor a dollár és az infláció stabilitása kerül veszélybe.

Ezzel pedig ismét visszajutunk az államadósság problémájához: ki fogja, illetve milyen áron, megvásárolni a következő években tömegtermelésként, futószalagon érkező új amerikai állampapírokat?

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shuttesrstock)