Nagy kérdés, milyen arányban áll az üzletek polcain a „hazai”

Az elmúlt években egyre több kampány indult annak érdekében, hogy a lakosság fokozza a magyar termékek, az itthon készült élelmiszerek fogyasztását, de ha végignézzük a boltok polcait, kiderül, hogy ezt nehéz teljesíteni. Az Oeconomus megnézte, mi a helyzet a reggelivel, ahol végképp nehéz csak magyar termékből választani.

20211201 szentes coop elelmiszerbolt vasarlas illusztracio havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A gyümölcsök és a zöldségek importjában már valamivel több a mediterrán, déli állam, egy érdekesség is megfigyelhető benne. Szlovákiától vásároljuk a legtöbb banánt – 37 százaléknyit –, pedig szomszédunk nem banánnagyhatalom (A KGST idején Magyarország számított a térségben banánnagyhatalomnak.) 

Egy-egy étkezéshez ma már elengedhetetlen az importáruk beszerzése is. Ha csak a reggelit vesszük figyelembe, akkorhat-nyolc ország termékei kerülnek elénk, lehetőség szerint kiegészülve a magyar élelmiszerekkel. Egy egész nap során sokkal több külföldön előállított áruval találkozunk, érintkezünk, ezek száma több tucat is lehet. Az importtermékekkel egészen addig nincs baj – írja az Oeconomus –, amíg nem kerülnek túlsúlyba a hazai árukkal szemben, hiszen ezt követően a hazai gazdaság kerül versenyhátrányba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben sikerült megfordítani vagy javítani egy-egy termékkörnél az import–hazai arányokat, a kereslet azonban nem mindig fordul a hazai termékek irányába.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)