Újra napirendre kerül a boltok polcain található termékek származása. A belső információk szerint a szakhatóságok már tárgyaltak a nagy kereskedelmi láncokkal azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi, 2020-as vizsgálatokban feltárt magyar termékarányok némileg romlottak az utóbbi időben, holott a cél az lenne, hogy egyre több magyar termék kerüljön az élelmiszer-áruházak polcaira.
Legutóbb 2020-ban végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a vizsgálatot, ekkor tíz kereskedelmi lánc kínálatában szereplő 40 339 terméket monitorozott. Bázisként egy 2014-es kutatási eredményt használt. A 2020-as adatok szerint a méz, a tej, a csomagolt friss csirkehús, valamint a tojás több mint kilencven százalékban magyar termék a vizsgált áruházak polcain. Mindazonáltal a korábbi felméréshez képest ezek az értékek is romlottak. A felmérés arra is kiterjedt, hogy a nemzetközi és hazai áruházláncok milyen arányban forgalmazzák a vizsgált kategóriájú termékeket.
A vizsgálat szerint az összes termék 70,5 százaléka volt magyar, ami nyolcszázalékos visszaesést jelent a 2014-es felméréshez képest. A hazai üzletláncok esetében átlagosan 5,6 százalékkal, míg a nemzetköziek esetén 8,6 százalékkal csökkent akkor a magyar termékek aránya a 2014-es adatokhoz képest.
Az egyes termékek esetén tapasztalható az is, hogy kicsi az itthon előállított élelmiszerek aránya, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy mennyit és honnan importálunk az árukból. Az Oeconomus Gazdaságkutató egy egyszerű példát vett: reggeli. Milyen lehetőségek vannak, ha valaki magyar termékből szeretné a nap első étkezését összeállítani? Egy hagyományos reggeli hozzávalói (tojás, kenyér, vaj, lekvár, sonka, joghurt, zöldség, gyümölcs, tej, kávé vagy tea) esetében a legtöbb termék import.
Érthető módon egyes gyümölcsök – a citrusfélék, a banán, a trópusi és déligyümölcsök – termesztése itthon nem megoldható, így azokból mindenképp behozatal szükséges. Az élelmiszerek közül főként a kávé és a tea tekinthető még ilyen árunak. A 2021-es adatok alapján a gyümölcsök közül főként citrusokat, banánt és paradicsomot importáltunk. Az élelmiszerek közül magas a sajt, a kávé és a margarin behozatali értéke is – állapította meg az Oeconomus.
A táblázatból kitűnik, hogy Németország számos terméket exportál hozzánk, mellette pedig Lengyelországnak magas a részesedése. A német importtermékek magas aránya mögött feltűnhetnek azok a diszkontláncok is, amelyek itthon az elmúlt évtizedekben nagy számban jelentek meg. Ezekben a boltokban a Nébih kutatása szerint is tipikusan megfigyelhető a magyar termékek alacsonyabb aránya.
A gyümölcsök és a zöldségek importjában már valamivel több a mediterrán, déli állam, egy érdekesség is megfigyelhető benne. Szlovákiától vásároljuk a legtöbb banánt – 37 százaléknyit –, pedig szomszédunk nem banánnagyhatalom (A KGST idején Magyarország számított a térségben banánnagyhatalomnak.)
Egy-egy étkezéshez ma már elengedhetetlen az importáruk beszerzése is. Ha csak a reggelit vesszük figyelembe, akkorhat-nyolc ország termékei kerülnek elénk, lehetőség szerint kiegészülve a magyar élelmiszerekkel. Egy egész nap során sokkal több külföldön előállított áruval találkozunk, érintkezünk, ezek száma több tucat is lehet. Az importtermékekkel egészen addig nincs baj – írja az Oeconomus –, amíg nem kerülnek túlsúlyba a hazai árukkal szemben, hiszen ezt követően a hazai gazdaság kerül versenyhátrányba. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sok esetben sikerült megfordítani vagy javítani egy-egy termékkörnél az import–hazai arányokat, a kereslet azonban nem mindig fordul a hazai termékek irányába.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
