A kormányzat és a nemzetközi (főleg élelmiszer-) kereskedelmi láncok között az utóbbi időben az inflációs hatás miatt érdekellentét alakult ki, ám az idei, a sorban a 19. európai kereskedelem napja alkalmából Nagy István agrárminiszter köszönetét fejezte ki, hogy az utóbbi évek válságos időszakában (Covid-járvány, orosz–ukrán háború, energiaválság) egy percig sem volt veszélyben az ellátás biztonsága. A miniszter megértést kért a kiskereskedelemtől az élelmiszerár-sapkák ügyében és reményét fejezte ki, hogy a következő időszakban, amikor a piac visszazökken a régi kerékvágásba, a szakma a kormánnyal közösen találja meg a versenypiaci működés kereteit.
Ebben volt némi utalás a szorosabb együttműködés igényére. Mint mondta, a kiskereskedelem mint az ellátási lánc egyik legfontosabb pillére mostanra nemcsak nemzetgazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdés lett. Utalt arra, hogy a járvány alatt határokat zártak le az élelmiszer-szállítmányok előtt, ami veszélyeztette az ellátást. A belföldi élelmiszer-termelés és -eladás ebből a szemszögből nézve mindennél fontosabb. Ebben a helyzetben a helyi, hazai termékek termelése és értékesítése is felértékelődött. Nagy István szerint tévhit, hogy import termékekkel tartósan alacsonyan lehet tartani az árakat. Ez csak addig igaz – tette hozzá –, amíg az import tönkreteszi a belföldi termelést, illetve csak addig, amíg a nemzetközi árutöbblet az alacsony importárakat indokolttá teszi. Amint csökken az importárualap vagy megszűnik a hazai termelés, azonnal növekszik az ár.
Nagy István a köszöntőjében nem tért ki a piacon kialakult feszültségre és az inflációs hatásokra. Mint mondta, az árindexek jól alakulnak, ezért is lehet visszakanyarodni a hagyományos piaci eszközökhöz. Pedig a kormányzat egyik nagy problémája, hogy a vizsgálatok alapján tetten érhető volt – főleg a múlt év végén és az év elején – egyes termékkategóriákban a túlzott árnövelés (a GVH jelenleg is vizsgálódik ez ügyben).
A feszültség forrása természetesen nem csak ez: a kiskereskedelemnek, főleg a multi-élelmiszerláncoknak az elmúlt időszakban ismét különadót kell fizetniük, az alapvető élelmiszertermékeknél ársapkát kellett alkalmazniuk, és most rendszerbe kell hozniuk a csomagolás kötelező visszaváltását, ami mind extra kiadást jelent a vállalatoknak a növekvő bér- és a magas energiaköltségek mellett. Ráadásul komoly nyomás nehezedik rájuk az árak mérséklésében. Krisán László, a Széchenyi-kártya-hiteleket koordináló, többek között a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) által létrehozott Kavosz Zrt. vezérigazgatója szerint a kedvezőtlen piaci hatások mellett probléma az is, hogy a fogyasztói döntések újra kiszámíthatatlanná váltak. A Z generációnál szinte teljesen megszűnt az impulzusvásárlás, a fogyasztók általában nagyon tudatossá váltak, és újfent előtérbe került a spórolás. (Volt, ahol negyven százalékkal csökkent a kosárérték.) Mindemellett pedig a fogyasztás elment az élmény irányába. E kettős hatáshoz kell igazodnia a kiskereskedelemnek olyan környezetben, ahol egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság mind a beszállítók, mind pedig a hitelezők részéről. A baj az, hogy ezeknek az árát a vásárló nemigen szeretné megfizetni.
Krisán László elmondta: 4600 bolttal szűkült tavaly a piac, idén pedig már háromezer egységgel kevesebbet számol a KSH. Reményei szerint a bázishatások lassan kifutnak, és újra növekedhet a reálbér, ami beindítja a piacot.
Az európai kereskedelem napja e kérdésekre is ráirányítja a figyelmet. Itthon a VOSZ, közvetlenül pedig Demján Sándor egykori elnök honosította meg a jeles napot. Mára az összes kereskedelemmel foglalkozó érdekvédelmi szervezet és maga a kormány is képviselteti magát a fórumon. A kereskedelmi ágazat gazdaságilag ugyanis megkerülhetetlen az európai tagállamokban: összesen 26 millió munkavállaló dolgozik a kiskereskedelemben, és az EU GDP-jéhez nyolc százalékban járul hozzá. Magyarországon majdnem félmillió munkavállaló dolgozik ezen a területen, a kiskereskedelem a GDP 12 százalékát adja, és mintegy 17 ezermilliárd forint forgalmat termel.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: MTI)
