Akár száz bázisponttal is csökkenhet az alapkamat

Folytatódhat a 75 bázispontos kamatcsökkentés, de a 100 pontos kamatvágás sem zárható ki. A reálbérek pozitív tartományba kerültek. Az eurózónában is folytatódott a dezinfláció az év tizenegyedik hónapjában.

20200610 Budapest Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A héten a Központi Statisztikai Hivatal két adatot jelentet meg: csütörtökön az októberi kereseti adatokat, míg pénteken az októberi termék-külkereskedelmi adatok második becslését ismerhetjük meg – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Pozitív tartományban a reálkeresetek, amire szükség van a fogyasztás beindulásához
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

Szeptemberben a keresetek éves alapú növekedése tovább lassult – emlékeztetett – az előző havi 15,2 százalékról 14,1 százalékra. Ennek magyarázatát a bázisidőszaki béremelések jelentik: 2022-ben a növekvő infláció miatt a vállalkozások egy része pótlólagos béremelést adott a munkavállalóinak, míg hasonló 2023-ban nem történt. Ugyanakkor a csökkenő infláció eredményeként a reálkeresetek változása újra a pozitív tartományba került: a reálkeresetek átlagos értéke 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. – Az októberi adatok várakozásaink szerint nem hoznak nagyobb meglepetést: az infláció mérséklődésével a reálkeresetek növekedése erőteljesebbé válhat, amire szükség is van a fogyasztás beindulásához – mondta Regős Gábor. – Jövőre a keresetek 12,4 százalékos átlagos növekedésével számolunk, ami az 5,6 százalékra várt inflációt figyelembe véve reál értelemben 6,4 százalékos emelkedést jelenthet – tette hozzá.

Külkereskedelmi mérleg, államháztartás

Októberben az első becslés alapján a külkereskedelmi termékforgalom egymilliárd eurós többletet halmozott fel, ami az egy évvel korábbinál mintegy kétmilliárd euróval kedvezőbb érték. Ez az export euróban számított értékének 1,2 százalékos növekedéséből és az import 13,3 százalékos csökkenéséből adódott. A második becslésből tudjuk majd meg, hogy az értékindex alakulása mennyiben adódott az árindexek és mennyiben a volumenindexek alakulásából. Valószínűsíthető, hogy az export volumene stagnálhatott, míg az importé az alacsony belső kereslet miatt mérséklődhetett – ismertette Regős Gábor. Tekintettel a tavalyinál jóval alacsonyabb energiaárakra, illetve arra, hogy Magyarország energiából nettó importőr, a cserearányok érdemben javulhattak, azaz az import árak jobban csökkenhettek, mint az export árak.

Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás részletes novemberi adatait. Az előzetes adatok szerint az államháztartás helyzete novemberben kedvezőtlenül alakult: a központi alrendszer deficitje 586,7 milliárd forintot tett ki, így az első 10 havi hiány 4074,3 milliárd forintra nőtt. Ez meghaladja az eredetileg tervezett 3400 milliárd forintos éves deficitet, ám a módosított 4449 milliárd forintos hiánycéltól még elmarad.

Kamatdöntő ülés

Kedden tartja idei utolsó ülését a jegybank monetáris tanácsa. A jegybanki kommunikáció alapján (amely szerint az alapkamat az év végén 11 százalék alatt, de ahhoz közel alakul és februárban válik egyszámjegyűvé) továbbra is a 75 bázispontos kamatcsökkentési ütem tűnik valószínűnek. Nem kizárt azonban egy ennél erőteljesebb, 100 bázispontos lazítás sem – vélekedett Regős Gábor. Hozzátette, ezt támogathatják az elmúlt hét kedvező eseményei: az uniós források egy részének felszabadítása, a Fed vártnál lazább hangvétele (ami még nem jelentett lazítást, de a várakozásokat befolyásolja). A kérdés a mostani ülésen ezen kívül még az lehet, hogy változik-e a jövőre vonatkozó előretekintő iránymutatás. A kamatdöntéssel párhuzamosan jelenik majd meg az új inflációs jelentés is, amelyből kiderül, hogy a jegybank milyen mértékű növekedést vár jövőre, illetve hogy az infláció mikor térhet vissza a jegybanki célhoz – sorolta Regős Gábor.

Betöltetlen álláshelyek, infláció

Az Eurostat heti adatközlései közül a hétfői üres álláshelyekről szóló adatot, a keddi novemberi inflációs adatot és a szerdai októberi építőipari adatot érdemes kiemelni a szakértő szerint. A második negyedévben az üres álláshelyek aránya az eurózónában három, míg az Európai Unió egészében 2,7 százalékot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 0,2, valamint 0,3 százalékpontos, míg az egy negyedévvel korábbihoz képest mindkét területen 0,1 százalékpontos mérséklődést jelent. Az üres álláshelyek aránya Hollandiában (4,7 százalék), Belgiumban (4,6 százalék) és Ausztriában (4,4 százalék) volt a legmagasabb, míg Bulgáriában és Romániában (egyaránt 0,8 százalék) a legalacsonyabb, ezt követte Spanyolország és Portugália (egyaránt 0,9 százalék), illetve Szlovákia (egy százalék).

Az eurózóna inflációs adatairól már rendelkezésünkre állnak előzetes adatok. E szerint az eurózónában is folytatódott a dezinfláció az év tizenegyedik hónapjában, a pénzromlás mértéke az előző havi 2,9 százalékról 2,4 százalékra csökkent – emelte ki Regős Gábor. Havi alapon az eurózóna árai átlagosan 0,5 százalékkal mérséklődtek. Éves alapon az egyes termékcsoportok árváltozása vegyes képet mutat: míg az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, addig az energia 11,5 százalékkal olcsóbbá vált. Az egyes tagállamok között továbbra is jelentős eltérések adódnak: míg Belgiumban éves alapon 0,7 százalékos defláció volt, addig Szlovákiában átlagosan 6,9 százalékkal nőttek az árak – ismertette.

Az eurózónában éves alapon alig változott az építőipar teljesítménye, ám országonként itt is jelentős eltérések mutatkoznak
Fotó: Németh András Péter

Az éptőipari termelés volumene szeptemberben az eurózónában 0,4 százalékkal emelkedett havi alapon, miközben éves alapon 0,3 százalékkal csökkent. Az Európai Unió egészét tekintve a növekedés üteme 0,5, valamint 0,1 százalék volt. Ez tehát azt jelenti, hogy éves összehasonlításban az ágazat teljesítménye alig változott – magyarázta a szakértő. Ezen belül az egyes tagállamok termelése eltérően alakult. Jelentősen nőtt például a szlovén (32,1 százalék), a lengyel (13,8 százalék) vagy épp a román (10,9 százalék) építőipari termelés volumene, miközben a legnagyobb visszaesést Finnországban (6,2 százalék), Spanyolországban (6,1 százalék) és Magyarországon (6,0 százalék) mérték.

A kamatcsökkentés irányába mozdulhat a cseh jegybank is

A monetáris politikában a héten várható történések közül a csütörtökön esedékes cseh kamatdöntést érdemes kiemelni. Csehországban az alapkamat jelenleg 7 százalék. A cseh jegybank még nem kezdte meg a kamatok csökkentését. A várakozások szerint erre a héten sem kerül sor, azzal megvárják a januári inflációs adatot. Vannak ugyanakkor olyan vélemények is, amelyek már erre a hétre is 25 bázispontos lazítást várnak.

Borítókép: Az MNB épülete (Fotó: Kurucz Árpád)