Európában a lakossági nettó áramárakban hatszoros, a gázárakban tizenhétszeres volt decemberben az árkülönbség a finnországi VaasaETT felmérése szerint. Az uniós országok körében továbbra is a magyarországi (budapesti) tarifák voltak a legalacsonyabbak – hívja fel a figyelmet cikkében a Világgazdaság.
A finn elemzőcég azt vizsgálta, hogy az európai fővárosokban milyen okokból és milyen irányba változik az áram és a gáz ára a háztartásoknaka. Kimutatása szerint az EU-n kívüli országok fővárosait is figyelembe véve Kijevben fizették a legalacsonyabb egységárat az áramért és a gázért. Az elemzés az E-Control Austria, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült.
Az, hogy tartósan a magyarországi (jelen esetben a budapesti) adatok a legkedvezőbbek az uniós mezőnyben, az évek óta alacsony szinten befagyasztva tartott lakossági tarifáknak köszönhető.
Az euróban megadott budapesti tarifa hónapról hónapra történő, kismértékű változását csak a forint árfolyammozgása okozza. Igaz, 2022 augusztusától újabb árhatásként megjelent a szabályozás egy új eleme, az átlagfogyasztás fogalma, amely szerint a háztartások csak az átlagfogyasztás mennyiségéig vételezhetnek áramot és gázt egyetemes szolgáltatási tarifával, az afölötti tételért magasabb árat kell fizetniük. Ennek hatásával a VaasaETT külön nem foglalkozik, viszont a MEKH hamarosan megjelenő, szintén havi értékelése igen. A hivatal ebben megmutatja, hol állnak az ársorrendben az átlagfogyasztást 20 százalékkal túllépő háztartások. Novemberi adatai szerint az áramért csak a budapesti, kizárólag egyetemes tarifás és a belgrádi háztartásoknak kellett kevesebbet fizetniük, és persze a kijevieknek is, de azt a MEKH nem tünteti fel. (A szintén nem uniós Szerbia fővárosának adatát azonban igen.)
A gázért a MEKH számítása szerint a budapesti túlfogyasztóknál a belgrádiaknak, a zágrábiaknak, a kizárólag egyetemes tarifát fizető budapestieknek és a kijevieknek kellett kevésbé mélyen a zsebükbe nyúlniuk novemberben, ebben a csökkenő sorrendben.
A budapesti nettó végfelhasználói áramár 9,61 eurócent volt kilowattóránként. Ennél a kijevi ár nagyjából a harmadával volt kisebb, az uniós átlag viszont két és félszer nagyobb.
A legdrágább Dublinban (42,75 eurócent), Londonban (40,33 eurócent) és Berlinben (38,09 eurócent) volt a lakossági villamos energia. Az egy évvel korábbi állapothoz képest Oslóban volt a legnagyobb drágulás, mégpedig 37 százalékos a tarifa áramösszetevőjének növekedése miatt. A norvég fővárost a svéd követte a növekedési listán (plusz 14 százalék), majd a spanyol (plusz 8 százalék) és a finn (plusz 7 százalék). A csökkenések ennél kisebbek voltak, például Berlinben és Dublinban mínusz 3 százalék. Az átlagos villamosenergia-végfelhasználói ár az év vége felé megőrizte általános stabilitását, decemberben enyhén nőttek az előző hónaphoz képest – írja a VaasaETT.
A kiskereskedelmi áramárak átlagosan 20 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel ezelőttinél.
A gáz lakossági nettó végfelhasználói ára decemberben 2,64 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, míg Kijevben 2,02 eurócent. Az uniós és az európai átlag a budapestinek a négyszerese volt, a svédországi pedig a tizenegyszerese, de az utóbbi hatalmas szakadéknak speciális oka van. Svédországban mindössze 77 ezer háztartásba vezették be a gázt, ebből 50 ezret a különálló stockholmi hálózat lát el.
E tarifa nagysága egy év alatt legnagyobbat Tallinnban ugrott – 16 százalékot – a tarifa gázösszetevőjének drágulása miatt. A legnagyobb – 9 százalékos – csökkenés a berlini 9 százalék volt, mert ott viszont éppen olcsóbb lett a gáz. A többi európai változás 4 százalékot vagy annál is kisebbet ért el.
A túlfogyasztók költségein felül ígér egy másik érdekességet is a MEKH decemberre vonatkozó értékelése. A hivatal rendre kimutatja azt is, hogy egy általa modellezett – átlagos fogyasztású, kétkeresős, budapesti és átlagos jövedelmű – háztartás jövedelmének mekkora hányadát viszi el az áram- és a gázszámla kifizetése. Az átlagosnak vett fogyasztás (2200 kilowattóra áram és 10 ezer kilowattóra földgáz) nagysága nem azonos azzal, ami 2022 augusztusa óta a jogszabály szerint átlagosnak minősül, mert a MEKH által megadott átlag a rendeleténél korábban született, és csak a fővárosra vonatkozik.
Novemberben egy ilyen modellezett budapesti háztartás jövedelmének a 2,5 százalékát tette ki az áram- és a gázrezsi.
Ennél csak a londoni (2,1 százalék) és a luxembourgi (1,6 százalék) adat volt kedvezőbb. A lista kellemetlenebbik végén Szófia állt 7,4 százalékkal, amelyet Lisszabon, Riga és Prága követett.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)
