A használt lakásoknál pedig érdemes elkérni és átnézni a lakás energiahatékonyságát és fejlesztési lehetőségeit bemutató energetikai tanúsítványt, amelyet az eladónak a lakáseladáshoz be kell szereznie.
A kiadási oldalon – az alkalmi alkukon túl is – lehetnek árcsökkentő tényezők. Közöttük a legnagyobb tétel az áfa visszatérítése lehet, ami 2024 januárjától (egyetlen kivétellel) csak azokon a kistelepüléseken és külterületeken érhető el, ahol a megújított falusi csok is hozzáférhető. Újdonság az is, hogy az 5, illetve 27 százalékos áfa-visszatérítés összege egyaránt maximum ötmillió forint lehet.
Bár az ingatlan árát nem befolyásolja, de a vásárlás költségvetését meghatározhatja, hogy a forrásoldalon mennyi lehet a hitel. Az „adósságfékszabály” általában minimum 20 százaléknyi önerőt követel meg, de egy januárban életbe lépett módosítás a fiatal (41 év alatti) elsőlakás-vásárlók esetében ezt 10 százalékra csökkentette. Egyelőre csak néhány bank biztosítja ezt a lehetőséget a fiatal elsőlakás-vásárlóknak és az igénybevételi feltételek is eltérőek lehetnek.
A költségvetésben a forrásoldal is rejthet járulékos költségeket. Ilyen például a hitelfelvételhez kötődő közjegyzői díj, A közjegyzői költségeknél is vannak a lakásszerzéshez kapcsolódó törvényes kedvezmények.
Ha az önerő előteremtésének egy saját ingatlan eladása a tervezett forrása, annak a költségeit is indokolt beszámolni. Ide tartozhat az esetleg szükséges vevőcsábító kicsinosítás/ráncfelvarrás, valamint a meghirdetés díja. Ilyenkor egy ingatlanközvetítő segítsége is jól jöhet, aminek a költségét hagyományosan az eladó viseli, s ez a majdani eladási ár mintegy nettó 2,5–5 százalékát viheti el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!