Az Eurostat friss jelentése szerint 2023-ban a kereskedelmi járatok száma elérte a 6,3 milliót, míg Magyarországon 107 ezer járatot regisztráltak. Bár jelentős felépülés zajlik a koronavírus-járvány után, még az évi járatszámok nem érték el a 2019-es szintet – írta tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Ezen belül a legtöbb menetrend és nem menetrend szerinti kereskedelmi járat júliusban és augusztusban közlekedett. Magyarországon 107 ezer kereskedelmi járat közlekedett, a legtöbb repülőgép pedig júliusban érkezett, illetve szállt fel. A legtöbb kereskedelmi járatot Hollandiában regisztrálták az unión belül, szám szerint 453 ezret, a második legtöbbet pedig Franciaországban, 427 ezret.
Az utasforgalomról a teljes évet vizsgálva még csak 2022-es adatok állnak rendelkezésre, eszerint tavalyelőtt közel 820 millió utas fordult meg az Európai Unió repterein, míg Magyarországon 12,4 millióan. Lakosságarányosan a legtöbb utast fogadó ország az Európai Unión belül Málta volt, egy állampolgárra 11 utas jutott. Málta nem mellékesen kiemelt turistacélpont, ahogyan ez a déli tagállamok jó részére is igaz. A második legtöbb utast Ciprus fogadta, egy állampolgárra vetítve 9,5 utas ez a szám, a harmadik és a negyedik hely között mindössze egytizednyi az átlagos különbség, Írországban az arány 6,4, míg Luxemburgban 6,3 utas. A hét legalacsonyabb arányszámot mind az unió keleten fekvő országaiban mérték, mindenhol, köztük hazánkban is másfél fő alatt maradt az érkező utasok aránya lakosságszámra vetítve.
Ha a repülőterek forgalmát nézzük, a legtöbb utas Isztambulban fordult meg, a második legtöbb pedig a londoni Heathrow repülőtéren. A tizedik legnagyobb utasforgalmat szintén londoni légikikötő bonyolította, a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a negyvenkettedik legforgalmasabb légikikötő volt 2023-ban.
Borítókép: A Wizz Air egyik felszálló gépe (Fotó: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre)