A Fed kamatdöntő ülésére figyelhet a piac a héten

Az Eurostat a héten több adattal is jelentkezik, de az egyik legjelentősebb a Fed kétnapos kamatdöntő ülése lesz. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint lazítás most még nem várható, ám a piac az elejtett utalásokra figyel majd. Az is kérdés, mennyit lazít a cseh jegybank.

A Központi Statisztikai Hivatal a héten nem közöl meghatározó adatot, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen. Az MNB adatközlései közül a hétfőn megjelenő januári fizetési mérleg adatokat érdemes kiemelni – mondta el lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szenior makrogazdasági elemzője. Ismertette, decemberben az októberi és novemberi többlet után a fizetési mérleg 400,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az egyenleg romlása teljes egészében az áruk külkereskedelmének eredménye: míg az áruk egyenlege októberben 87,5, novemberben pedig 303,8 milliárd forintos többlettel zárt, addig decemberben 347,9 milliárd forintos hiányt halmozott fel az előzetes adatok szerint. A januári folyó fizetési mérleg adatok abból a szempontból lesznek lényegesek, hogy amennyiben kedvező adat jelenik meg, az a forint árfolyamának támaszt nyújthat az elmúlt hetek gyengülései után – fűzte hozzá.

A januári folyó fizetési mérleg adatok abból a szempontból lesznek lényegesek, hogy amennyiben kedvező adat jelenik meg, az a forintot erősítheti (Fotó: Kamil Zajaczkowski)

Az eurózóna inflációja

Az Eurostat a héten ugyanakkor több adattal is jelentkezik. Hétfőn jelennek meg a februári részletes inflációs adatok, illetve a januári termék-külkereskedelmi adatok, kedden a negyedik negyedéves munkaerőköltség-adatok, szerdán pedig a januári építőipari adatok – sorolta Regős Gábor.

A gyorsbecslésből már tudjuk, hogy februárban az eurózóna inflációja a januári 2,8 százalékról 2,6 százalékra csökkent, miközben havi alapon átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek az árak, ami kedvezőtlen előjelet jelent a jövőbeni inflációs folyamatok és így az EKB jövőbeni kamatdöntései szempontjából. A havi alapú drágulásban nagy szerepe volt a szolgáltatások 0,8 százalékos áremelkedésének, de jelentősen, 1,5 százalékkal nőttek az energiaárak is. Eközben az élelmiszerek drágulása havi alapon csupán 0,1 százalékot tett ki. A fő kérdés tehát az lesz, hogy hogyan alakult a teljes Európai Unió inflációja, amely januárban még 3,2 százalékon állt.

Decemberben az eurózóna külkereskedelmi egyenlege az egy évvel korábbi 8,5 milliárd eurós hiány után 16,8 milliárd eurós többletet ért el. Ez az export értékének 8,8 százalékos és az import értékének 18,7 százalékos visszaeséséből adódik – utóbbiban nagy szerepe volt az energiaárak normalizálódásának. Ennek megfelelően várhatóan januárban is kedvezően alakult az egyenleg, még akkor is, ha ez nem feltétlenül a kiugró exportteljesítményből adódik, csupán a cserearányok változásának eredménye.

Regős Gábor rámutatott, a teljes Európai Uniót tekintve is nagyon hasonló kép rajzolódik ki: az egy évvel korábbi 11,5 milliárd eurós hiány után 15,7 milliárd eurós többletet halmozott fel. Az export euróban számított értéke 9,1 százalékkal csökkent, míg az importé 20,3 százalékkal lett alacsonyabb.

A harmadik negyedévben az eurózónában a munkaerőköltség 5,3 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban az egy negyedévvel korábbi 4,5 százalék után, míg az Európai Unióban a bővülés üteme ötről 5,7 százalékra gyorsult. Figyelembe véve a 4,9, illetve 5,6 százalékos inflációt, a keresetek reálértéke nem változott érdemben. Tekintettel arra, hogy a negyedik negyedévre az infláció mérséklődött, a reálkeresetek ekkor már vélhetően bővülni tudtak. Ugyanakkor ha a bérek növekedése gyorsult, az az infláció szempontjából jelent kockázatot – hívta fel a figyelmet az elemző.

Tagállamonként változó, hogy nőtt-e vagy csökkent az építőipar teljesítménye (Fotó: Kurucz Árpád)

Éledező építőipar

Decemberben az építőipar teljesítménye az eurózónában 0,8, míg az Európai Unióban 1,3 százalékkal nőtt havi alapon, miközben az előző év azonos időszakához képest a termelés 1,9, illetve 2,4 százalékkal bővült. Az egyes tagállamok teljesítménye között viszont láthatunk igen kiugróakat is: nagymértékben, 30,7 százalékkal nőtt a román, 18,9 százalékkal a lengyel és 10,7 százalékkal a belga építőipar teljesítménye. Ugyanakkor 10,4 százalékkal csökkent az ágazat teljesítménye Szlovákiában, 8,7 százalékkal Ausztriában és 6,1 százalékkal Svédországban.

Kamatdöntő ülések

A héten érdemes lesz figyelni a monetáris politika területén zajló történéseket is Regős Gábor szerint. Kedden és szerdán tartja soron következő ülését a Fed nyílt piaci bizottsága. A héten még nem számítunk a monetáris kondíciók lazítására, azaz az irányadó kamat maradhat az 5,25-5,5 százalékos sávban. Az ülés azonban nem ezért lesz érdekes, hanem amiatt, hogy a Fed milyen indikációt ad a jövőre nézve arra vonatkozóan, hogy mikor kezdi el a monetáris kondíciók lazítását. Ez várhatóan a nyár folyamán történik meg, de ez még messze nem vehető biztosra, így a piac a tájékoztatón minden elejtett fél mondatot kiemelt figyelemmel fog kísérni és ennek megfelelően reagálhatnak az árfolyamok és a hozamok.

A régiós jegybankok közül szerdán dönt a cseh jegybank a monetáris kondíciók esetleges módosításáról. A cseh jegybank legutóbbi ülésén meglepte a piacokat: a várt 25 bázispont helyett 50 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, így annak értéke 6,25 százalék lett. Ez már a második egymást követő kamatcsökkentés volt. Kérdés, hogy a jegybank milyen ütemben folytatja a lazítást: újra 50 bázisponttal mérsékli a kamatokat és így gyorsabban konvergál az egyensúlyi kamathoz vagy pedig óvatosabban és fokozatosabban, 25 bázisponttal lazít. Az előző havi kamatvágás után talán az előbbi verzió tűnik valószínűbbnek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Lotus Studio)