Nincs egységes, univerzális definíció arra, hogy mit is értünk egész pontosan zöldpénzügyek alatt. Ezzel együtt azért jól körülhatárolható a fogalom: zöldpénzügyeknek szoktak mindent elfogadni, ami a fenntarthatósági szempontokat a pénzügyekbe integrálja – nyilatkozta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Világgazdaságnak. Noha a klímacéloktól kezdve ennek számos ága van, összefoglalóan a fenntarthatóság, a környezeti szempontok pénzügyekben való értelmezése érthető összességében zöldpénzügyek alatt – mondta annak kapcsán, hogy e szemlélet meghonosításában, terjesztésében a jegybank is szerepet vállal.
A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indította el zöldprogramját, ennek kapcsán az alelnök kiemelte,
egy világszinten is egyedülálló kezdeményezéssel is éltünk: ez a zöldtőkekövetelmény-kedvezmény rendszere, amelynek már látszódnak is az első eredményei.
Beszélt arról is, a világban is egyre inkább felismerik, hogy a környezeti kockázatok hatással vannak nemcsak a pénzügyi intézményekre, hanem egy országra, annak a gazdaságára, így akár az inflációra is. Ahogy ez egyre inkább kikristályosodik, az intézmények egyre jobban odafigyelnek arra, hogy a fizikai és átállási kockázatok szempontjából is mindez hogyan hat a működési környezetükre.
Összességében tehát a pénzügyi intézmények jól reagálnak, amit a hamarosan megjelenő éves zöldpénzügyi jelentésünk is visszaigazol majd.
A zöldítés kapcsán kiemelte még, az ügyfeleket valóban az motiválja leginkább, ha a zöldpénzügyi konstrukcióknál valamilyen extra szolgáltatást vagy kedvezményt kapnak a sztenderd termékekhez képest. A jegybank zöldtőkekövetelmény-kedvezménye ilyen: nem plusz tőkét kell képeznie a banknak, ha nem támogatja a fenntarthatósági szempontok érvényesülését a tevékenysége során. Épp ellenkezőleg:
extra engedményt kap, ha kiáll ezen ügy mellett. Ez az engedmény pedig az ügyfeleknél is megjelenhet, például alacsonyabb hitelkamat formájában.
A 2021. óta felhalmozódott adatokból kitűnik, a teljes itthoni hitelállomány három-négy százaléka tekinthető zöldnek – tehát bőven van hova fejlődni. De arról is vannak adataink, hogy ezeket a zöldhiteleket mire fordították az ügyfelek, melyek a legkedveltebb felhasználási célok.
Kérdés továbbá az is, hogy egy jegybank szigorú monetáris politikai környezetben, az infláció elleni küzdelem célját szem előtt tartva hogyan tudja különböző ösztönzőkkel támogatni a zöldátállást – hangzott el az interjúban.
