A kötelező akciózással – amelynek köszönhetően a családok olcsóbban juthattak olyan alapvető élelmiszerekhez, mint a kenyér, a hús, a tej vagy a különböző zöldségfélék – a kormány letörte, majd alacsony szintre szorította a háborús inflációt. Az intézkedés elérte célját, ezért július elsejével kivezeti a kabinet, ugyanakkor a kormány a kiskereskedelmi árverseny fenntartása, élénkítése érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedésnek köszönhetően a családok olyan alapvető élelmiszer-kategóriák termékeit vásárolhatták meg lényegesen olcsóbban, mint például a baromfihús, tej, tejföl és helyettesítői, sajt, kenyér, péksütemények, száraztészta, rizs, friss gyümölcs, friss zöldség.
Fotó: Lakatos Péter
Hamarosan kötelező lesz a kgfb a rollerekre is
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni július 16-tól a mikromobilitási eszközökre, ilyen például a Segway vagy elektromos roller; egyes biztosítók már megjelentek díjtarifáikkal, mások még a végleges kormányrendeletre várnak – tájékoztatott a Grantis Hungary Zrt. tanácsadó szakértője. A kizárólag emberi erővel működtetett járművekre, illetve az elektromos rásegítéssel működő kerékpárokra vagy a mozgáskorlátozottak által vezetett e-mopedre nem vonatkozik a szabályozás, hasonlóképpen a gördeszkákra sem – fűzte hozzá Veres Patrik.
Az olyan nem emberi hajtású járművekre, mint az elektromos roller, az eszköz nettó tömege, illetve tervezési sebessége dönti el, hogy szükséges-e a biztosítás. A jogszabály szerint kgfb-t kell kötni azokra az elektromos rollerekre, amelyek saját tömege meghaladja a 25 kilogrammot és a tervezési sebessége eléri a 14 kilométer/órát, illetve abban az esetben is, ha az eszköz saját tömege nem éri el a 25 kilogrammot, de a tervezési sebessége meghaladja a 25 kilométer/órát – ismertette. Az éves díjak pár ezer és pár százezer forint között szóródhatnak.
Hétfőtől kezdődik az otthonfelújítási program
Csütörtöktől érhető el az otthonfelújítási programban támogatott építési termékek, valamint hő- és melegvíz-termelő berendezések listája az ÉMI Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. honlapján – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Maga a kölcsönkérelem hétfőtől, július 1-jétől nyújtható be az otthonfelújítási programra az MFB Pont Plusz lakossági hálózat bankfiókjaiban – hívta fel a figyelmet a minisztérium. A programban a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítését. A pályázat fő eredményfeltétele, hogy a harmincszázalékos primer energiamegtakarítást mindenképp szükséges elérni – emelték ki.
Egyre többen veszik igénybe a csok pluszt és a falusi csokot
Az év első öt hónapjában a csok pluszt hatezren, a falusi csokot pedig 2500-an igényelték – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. Hornung Ágnes elmondta, a januárban bevezetett csok plusz iránt majdnem 12 ezer házaspár érdeklődött, hatezren igényelték is a kölcsönt átlagosan 26 millió forint értékben, így a befogadott kérelmek összege 160 milliárd forint.
Az államtitkár beszámolója szerint május végéig a kérelmezők 83 százaléka használt ingatlan vásárlására, 16 százaléka új ingatlan építésére vagy vásárlására, egy százaléka pedig meglévő otthon bővítésére kérte a támogatást.
Fotó: Gardel Bertrand/Hemis/AFP
Budapest az egyik leggyorsabban fejlődő világváros
Noha továbbra is Bécs maradt a világ legélhetőbb városa, a magyar főváros jelentőset lépett előre és a lista felső ötödébe került az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban bemutatott idei globális rangsora szerint. A világ egyik legnagyobb elemző- és előrejelző intézete idén is 173 nagyváros életminőségét vizsgálta a stabilitás, egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából. A cég ezekre számszerű minősítéseket ad, és ezeket összegzi különböző súlyozásokkal. Budapest abban a mezőnyben szerepel, amelynek helyezései a listán a legnagyobb mértékben javultak az elmúlt tizenkét hónapban.
A magyar főváros a megszerezhető száz pontból 92,0-t gyűjtött, és így hét helyet előrelépve a 32. helyre került. Összevetésül: az első helyezett Bécs 98,4 pontot ért el.
Paks II. szankciós mentessége fontos jelzés az európai uniós és a magyar beszállítók számára
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel hétfőn elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amelyben a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól. Innentől az unió által hozott intézkedések nem befolyásolják többé a beszállítást a Paks II.-projektbe, a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában részt vevő vállalatoknak nem kell engedélyt kérniük a saját tagállami hatóságaiktól sem – fogalmazott Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Ez fontos előrelépés, amely jól mutatja minden potenciális európai beszállító számára, hogy az unió által hozott intézkedések nem fogják befolyásolni az adott termék vagy szolgáltatás beszállítását a Paks II.-projektbe” – hangsúlyozta a társaság vezetője, hozzátéve: kifejezetten igaz ez a hazai vállalkozásokra, hiszen nagyon fontos, hogy a felépülő, 2400 megawatt kapacitású atomerőműben a lehető legtöbb magyar szakértelem és tudás integrálódjon.
Jó hír érkezett a munkaerőpiacról
– Idén májusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezer fővel, 4,749 millió főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4,576 millió fő dolgozott, 42 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Míg a külföldön dolgozók létszáma kisebb (hibahatáron belüli) mértékben, 108 ezer főre nőtt, addig a közfoglalkoztatottak létszáma nyolcezerrel, 61 ezer főre csökkent. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára jelezte: az előző hónaphoz viszonyítva azonban mind a munkanélküliek számában, mind arányukban csökkenés mutatkozik, köszönhetően annak, hogy a munkaerőpiacra lépők szinte azonnal el tudnak helyezkedni.
A kormány célja a mintegy háromszázezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával az aktivitás további emelése, valamint a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság növelése a jelenlegi 81-ről 85 százalékra.
