Mozgósítja a kormány a tartalékot

Több program is fut annak érdekében, hogy a munkaerőpiac jövőbeli létszámigényeit ki lehessen elégíteni. A fő cél az, hogy ezt magyar állampolgárok munkába állásával tegyék meg. A munkaerőpiacon az úgynevezett potenciális tartalék átlagosan háromszázezer főre tehető.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

Holnap teszi közzé a májusi munkaerőpiaci adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Áprilisban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4,749 millió főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt. Elmondható, hogy sem a háborús nemzetközi helyzet, sem a szankciós politika kedvezőtlen hatásai, sem az energiaválság nem törte derékba a hazai foglalkoztatást. A kormányzatnak nem is az a gondja, hogy megőrizze az elmúlt évek kiemelkedő eredményét, a plusz egymillió fős munkaerőt, hanem az, hogy mozgósítsa a munkaerőpiaci tartalékot. Mégpedig azért, hogy az új beruházásokkal elinduló kapacitásokhoz legyen kellő munkaerő. Azaz: legalább félmillió új dolgozóra van szükség. Ezen belül kiemelt cél, hogy elsősorban magyar állampolgárok álljanak „csatasorba”. A kormány a munkaerőpiaci aktivitás növeléséhez 2030-ig több mint 460 milliárd forintnyi uniós forrást rendelt. A többi között ebből a forrásból kezdődött el a munkahelyi képzéseket támogató program következő szakasza, valamint elstartolt a harminc év alatti fiatalok elhelyezkedését segítő Ifjúsági garancia plusz program is.

 

A KSH összegzése rámutat, hogy a koronavírus-járványt megelőzően a potenciális munkaerő-tartalék nagysága, vagyis a pótlólagos munkaerő-kínálatot jelentők köre folyamatosan és jelentősen mérséklődött. Majd 2020-ban, a pandémia gazdasági hatásainak a munkaerőpiacot érintő egyik következményeként nőtt a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök és a dolgozni akaró inaktívak száma. Vagyis jelentősen bővült azok köre, akiknek a foglalkoztatásba integrálására lehet számítani. Ezt követően, 2021 második negyedévétől ugyanakkor a gazdasági élénkülés hatására a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egy része egymásra talált, és 2022 közepéig csökkent a potenciális munkaerő-tartalék nagysága. A gazdasági recesszió következtében 2023-ban – az előző évhez hasonlóan – az első fél évben minimális mértékben csökkent, míg a második fél évben nőtt a potenciális tartalék a 15–74 évesek körében, az év egészére nézve, az előző évinél 5,2 százalékkal több, átlagosan háromszázezer fő tartozott ide.

Ha visszatekintünk, akkor azt is látni a statisztikai hivatal elemzésében, hogy a járvány hatására 2020-ban csökkent az üres álláshelyek száma, majd a gazdaság újraindítását követően 2021-ben és 2022 első fél évében élénkült a pótlólagos munkaerő-kereslet. A munkaerőpiacot is érintő gazdasági nehézségek következtében 2022 harmadik negyedévétől megtört az üres álláshelyek számának intenzív növekedése. Így 2023-ban az év átlagában a 2022. évinél 12 százalékkal kevesebb, 79 ezer volt az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma. 

A munkaerőigény 66 százaléka a vállalkozásoknál jelentkezett, harminc százaléka a költségvetési, míg 2,9 ezer álláshely pedig a nonprofit szférában.

Nemzetgazdasági szinten az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tett ki 2023-ban, szemben az egy évvel korábbi 2,7 százalékkal. Magas munkaerő-keresleti igény jellemezte az adminisztratív szolgáltatások és az egészségügy, szociális ellátás területét, miközben legkevésbé a bányászat, a mezőgazdaság és a kereskedelem küzdött létszámgondokkal. Az adminisztratív szolgáltatások esetében a magas létszámigény a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek létszámigényéhez köthető, összefüggésben a feldolgozóipari cégek számára kiközvetített munkaerői létszámmal.

Tavaly a 15–74 évesek 33 százaléka, 2,383 millió fő volt gazdaságilag inaktív, akik sem foglalkoztatottként, sem munkanélküliként nem jelentek meg a munkaerőpiacon. Több mint felük (57 százalék) nyugdíjas, járadékos, mintegy negyedük (26 százalék) tanuló volt. A 15–64 évesek közül 1,355 millió fő, a korcsoport 22 százaléka tartozott az inaktívak közé. Számuk mind az előző évihez képest, mind a járványt megelőző évihez képest csökkent (53 ezer, illetve 246 ezer fővel). 

Az inaktívak közül 113 ezren szerettek volna munkát, 27 ezer fővel kevesebben az egy évvel korábbinál; míg azok száma, akik nem kívántak dolgozni, 26 ezer fővel csökkent.