A belföldi vándorlás elmúlt időszakban végbement folyamatait elemeztük tegnapi lapszámunkban, ezúttal a nemzetközi vándorlás tendenciájára tekintünk rá a Központi Statisztikai Hivatal összegzésének segítségével. Az elmúlt évtizedben a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma folyamatosan növekedett, ezalól csak a koronavírus-járványtól sújtott 2021-es év jelentett kivételt. Idén január 1-jén a hazánkban tartózkodó külföldiek száma 251 ezer fő volt, ez az ország népességének 2,6 százaléka.
A 2011-ben bevezetett új állampolgársági törvénynek köszönhetően az előző évtized első felében a magyar felmenőkkel rendelkező külföldi állampolgárok közül sokan felvették a magyar állampolgárságot, így 2011-től növekedésnek indult a Magyarországon élő, külföldön született magyar állampolgárok száma is.
Az adatokból kiderül, hogy 2013-ban a hazánkban élő külföldiek csaknem fele, 44 százaléka egy szomszédos ország állampolgára volt. A csoport aránya a következő években azonban csökkenni kezdett, 2024. január 1-jén a szomszédos országok állampolgárai a Magyarországon tartózkodó külföldiek 28 százalékát tették ki.
Ha részletesebben nézzük a számokat, akkor a hivatal kimutatásában látható, hogy a hazánkban tartózkodó külföldiek fele, 55 százaléka (139 ezer fő) az európai kontinens valamely államának polgára volt, míg 37 százalékuk (93 ezer fő) Ázsiából, négy százalékuk (10,6 ezer fő) Afrikából, három százalékuk (7850 fő) pedig Amerikából származott. Az ázsiai kontinensről származók létszáma növekedett a legnagyobb mértékben 2013 és 2024 között, 27 ezerről 93 ezer főre.
A magyar állampolgárok évenkénti elvándorlásáról is látható kimutatás a statisztikai hivatal összegzésében. Ezt a területet 2015 és 2020 között csökkenő tendencia jellemezte, majd 2021-től a kivándorlók száma ismét emelkedni kezdett. Közben a magyar állampolgárok visszavándorlásának üteme 2018-ig növekedett, azután enyhe csökkenésnek indult. A kivándorlók száma az elmúlt két évben meghaladta a visszavándorlók számát, 2023-ban 33,7 ezer magyar állampolgár hagyta el az országot, és 21,8 ezer fő költözött vissza.
A kivándorló magyarok 46 százaléka Ausztriát, 24 százaléka Németországot, öt-öt százalékuk Hollandiát és Svájcot, míg három százalékuk az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. A korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, az Ausztriába vándorlók száma jelentősen, míg a Németországba, Svájcba vagy Hollandiába vándorlók száma enyhén növekedett a múlt évben.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány korábbi elemzése is átfogó képet nyújt a folyamatokról, egyúttal szélesebb kitekintést adva. Rávilágítottak arra, hogy az Európai Unión belül nem valósult még meg olyan mértékű munkaerő-áramlás és munkaerő-kiegyenlítődés a tagországok, régiók között, mint például az Egyesült Államokban. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatala szerint 2022-ben a munkaképes korú (15 és 64 év közötti) uniós polgárok 3,7 százaléka élt az állampolgárságától eltérő uniós országban – ez viszonylag alacsony érték. Ugyanakkor a tagországok között jelentős a szórás abban a tekintetben, hogy az adott év január 1-jén az adott tagországban élő népesség mekkora arányát tették ki más uniós tagországok ott élő állampolgárai. Messze az élen áll Luxemburg, ahol a 2022 eleji népesség 40,5 százaléka más uniós tagország állampolgára volt, majd következik Ciprus (12,6 százalék), Ausztria (10,8 százalék) és Málta (10,7 százalék). A skála másik végén kelet-közép-európai tagországok foglalnak helyet: Románia, Lengyelország és Litvánia lakosságának csupán 0,1 százalékát tették ki 2022 elején más uniós tagországok állampolgárai. Magyarországon ez az arány egy százalék volt. Tehát összességében a munkaerő-áramlás az Európai Unió egységes belső piacán belül nem hozta a kezdeti várt reményeket, kevésbé mondható mobilisnak az uniós munkaerő.
A gazdaságkutató felhívta a figyelmet arra is, hogy 2022-ben a legnagyobb arányban a horvátok és a románok vándoroltak ki hazájukból, míg a német, francia (svájci és norvég) állampolgárokra ennek ellenkezője igaz. A vizsgált évben az unión belül külföldön élő, munkaképes korú (20–64) horvát állampolgárok a Horvátországban élő lakosság 21 százalékát, míg a románnak 19,5 százalékát tették ki.
A tagállamok közül Németországban és Franciaországban a legalacsonyabb a mobil állampolgárok aránya, mindkettőben 1,4 százalék volt 2022-ben. Magyarországon 2022-ben a lakosság 5,3 százalékát érintette az elvándorlás.
