Megerősítette Magyarország BBB kategóriájú adósbesorolását a Fitch Ratings és a hozzá rendelt negatív kilátás is maradt. A magyar államadósság besorolásáról a Fitch Ratings június 14-én, pénteken hozta meg döntését, miután az elmúlt két hónapban a másik két nagy hitelminősítő is felülvizsgálta – és változatlanul hagyta – az ország besorolását. Elemzők arra számítottak, hogy a Fitch nem változtat majd a magyar államadós-besoroláson és a kilátás is feltehetően az eddigi negatív marad.
Megírtuk, a hitelminősítő az osztályzat meghatározásakor pozitívumként értékelheti azt, hogy hónapról hónapra látványosan javulnak a külkereskedelmi adatok. A költségvetés helyzetéből ugyanakkor adódnak kockázatok: a Költségvetési Tanács épp a héten figyelmeztetett, hogy a kormány nagyon fegyelmezett magatartására van szükség a 4,5 százalékos idei hiánycél tartásához.
Részletes indoklásában a hitelminősítő kiemelte: Magyarország besorolását a BBB kategóriájú társaihoz képest erős strukturális mutatók, a beruházások által ösztönzött gazdasági növekedés és a szilárd nettó közvetlen külföldi tőkebefektetések támogatják. Ezeket ellensúlyozza a versenytársakhoz képest magas államadósság, az unortodox politikai lépések és a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években, amelyek a BBB középértékhez közelítenek.
Az előjelnek, bár nem változott, szintén van jelentősége: a negatív kilátás a politikai környezet és az államháztartás teljesítménye körüli kockázatokat tükrözi, amelyek alááshatják a gazdasági stabilitást és nyomást gyakorolhatnak a finanszírozási költségekre.
A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt a hazánk iránti nagyfokú bizalmat tükrözik vissza, köszönhetően annak, hogy a fokozódó háborús helyzet ellenére megkezdődött a magyar gazdaság helyreállása – kommentálta a péntek esti döntést a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiemelték, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak.
Az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel a magyar gazdaság az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben. A kormány az év hátralévő részében is folytatja a gazdasági növekedés újraindítását, jövőre pedig tovább emeli annak ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
A növekedés fokozatos újraindítását segíti, hogy fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ennek hatására négy hónapja egyre dinamikusabban nő a kiskereskedelmi forgalom, azaz megkezdődött a fogyasztás helyreállása. A növekedéshez járul hozzá a turizmus kiugró teljesítménye is, 2024. január és április között mintegy tízmillió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel nyolc százalékkal több vendégéjszakát jelent az előző év első négy hónapjához képest. Kimagaslóan teljesít az építőipar is, 2024 áprilisában az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett.
A növekedést fokozza, hogy a hitelezés élénkül, 2024 első négy hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései 150,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződései 10,7 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban.
A növekedést segíti továbbá az is, hogy nő a munkaerőpiaci aktivitás, 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, így a foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 4,7 millió főt. A munkaerő-tartalék aktivizálódik, ez a 15–74 éves korosztályon belül egy év alatt több mint 60 ezer fős bővülést jelent.
Kitértek rá,
a magasabb növekedési fokozat eléréséhez a magyar export magas dinamikájának fenntartására lenne szükség.
Ezt azonban továbbra is késlelteti, hogy a háború és a szankciók nyomán Európa, azon belül is Németország gazdasága jelentős károkat szenvedett. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. Az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, hiszen enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a kormány tető alá hozza a rendszerváltás utáni Magyarország legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakcióját: a Budapest Airport Zrt. visszavásárlását. A reptér nemzeti tulajdonba való visszavétele szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír.
Ezzel egyébként lezárult a három nagy, befektetők által kiemelten követett hitelminősítők által végzett első felülvizsgálati kör.
A döntést Varga Mihály pénzügyminiszter is kommentálta:
