A jegybank 4 százalékos toleranciasávjában lehet idén az éves átlagos infláció, ami mozgásteret biztosíthat a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a további kamatcsökkentések előtt – közölték a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, miután júniusban nagy meglepetésre kéthavi gyorsulás után újra mérséklődött a fogyasztói áremelkedések dinamikája. A 3,7 százalékos ütem egyúttal azt is jelentette, hogy az idei első hat hónapban végig 4 százalékos vagy az alatti volt a pénzromlás mértéke. Hosszabb időtávon vizsgálva pedig utoljára 2020 végén fordult elő, hogy az árdinamika ennyi időn keresztül volt a jegybank célsávja alatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az, hogy végül tényleg 4 százalék alatt lesz-e idén éves átlagban is az infláció, attól is függ, hogy a magyar vagy az európai statisztika szerint nézzük, mivel a kettő között még van némi különbség.
Az elemző ezzel együtt 3,9–4 százalékra várja 2024-ben átlagban a drágulás ütemét, még úgy is, hogy az év második felében ismét magasabb számokat közölhet a KSH.
A cikk felidézi: az év elején a kormány és a jegybank is a jelenleginél magasabb inflációs pályát prognosztizált. A költségvetést nagyobb növekedéssel és 5 százalékos infláció mellett tervezték meg. A nemzeti bank is némileg mellélőtt, bár a júniusi inflációs jelentésben már módosítottak az előrejelzésükön, decemberben még 4–5,5 százalék közé lőtték be a pénzromlás ütemét, tehát a jegybank saját számításához képest is meglepően jól alakul a hazai inflációs környezet.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője azonban nem lepődött meg a legutóbbi inflációs adaton, ő eleve a konszenzusnál alacsonyabb inflációs pályát vázolt fel, amelyben a fogyasztói áremelkedések üteme szerinte 4 százalék környékén ingadozik egész évben.
Továbbra is azt gondolom, hogy a következő hónapokban hullámzó inflációs számokat látunk, és az év végén 4,5 százalékon állhat meg a pénzromlás mértéke
– mutatott rá az elemző, aki szerint ugyan jövőre még mindig magas lehet a drágulás, de tovább csökkenhet, igaz, a 3,5 százalékos ütem környékén.
Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy leginkább az üzemanyagárak alakulásától függ, hogy hogyan változik az infláció.
Az elmúlt időszakban többször jelentősen drágult a benzin és a gázolaj, előbb április elején láttunk egy nagyobb emelkedést, ami először kiváltotta a kormány haragját az üzemanyag-kereskedők iránt, majd legutóbb júniusban, ám ezek egyike sem azonnal jelent meg az inflációs adatokban. Az ok nem más, mint hogy a KSH mérése időben nem esik egybe a naptárfordulóval, a statisztikai hivatal ugyanis az infláció kiszámításához az adatfelírásokat az adott hónap első és huszadik napja között végzi el, így az üzemanyag-drágulást általában egy hónapos csúszással követi az infláció. Emiatt a K&H elemzője arra számít, hogy ez júliusban már felfelé fogja húzni az árdinamikát, ahogyan az energiaárak változása is ezt eredményezheti. A mostani kánikulában elméletileg felfelé kéne tolnia az árakat a magas energiafogyasztásnak.
A jegybank lehetőségeit is tágítaná egy vártnál kedvezőbb éves adat.
Bár az MNB mozgásterét főként a Fed elhúzódó kamatcsökkentése és a forint mozgása határozza meg manapság, a kedvező inflációs folyamatok is támaszt adhatnak a további kamatcsökkentések előtt. A legutóbbi ülésén a monetáris tanács 25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte az alapkamatot, ami után Virág Barnabás alelnök a szokásos háttérbeszélgetésen azt vetítette előre, hogy júliustól új szakasz kezdődik a hazai monetáris politikában. A jegybankár szavaiból egyértelműen arra lehet következtetni, hogy idén már csak pár kisebb, 25 bázispontos kamatcsökkentésre futja az MNB részéről. Épp ezért nagy kérdés, hogy a kedvező inflációs folyamatok fényében esetleg bátrabbak lesznek-e Matolcsyék.
Németh Dávid szerint ha csak az inflációt nézzük, lenne mozgástere még a jegybanknak, főleg, ha látszódik, hogy 4 százalék körül alakul, akkor ugyanis a 7 százalékos kamat nagyon szigorúnak mondható.
Tehát egy 6 százalékos vagy 5,5 százalékos kamat is elég lehet – mondta az elemző, majd rögtön hozzátette, hogy eközben a nemzeti banknak a kockázati felárra is figyelnie kell. Hiába csökkentené a kamatokat gyorsabban, egyből megüthetik a forintot a devizapiacon.
