Az első meteorológiai műhold 1959-es pályára állítása óta komoly fejlődésen ment keresztül az időjárás előrejelzés, az 1980-as évek óta pedig 85 százalékkal javult az előrejelzések rövid távú beválása és hatvan százalékkal a 3–10 nap közötti előrejelzés biztossága. A műholdakat elsősorban a ciklonok, viharrendszerek és más felhőmintázatok fejlődésének és mozgásának észlelésére használják, de más jelenségeket is képesek észlelni, mint például a bioszféra változása, a városi fényszennyezés, a bozót- és erdőtüzek, a légkör szennyezettsége, az üvegházhatású gázok légköri feldúsulása, a hó- és jégtakaró, az óceánok felszíni és mélységi áramlatai – mondta el lapunk megkeresésére Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy nemrégiben a korábbiaknál is korszerűbb műhold állt pályára.
A legújabb generációsnak számító GOES–U műhold jelentősen javítani fogja az időjárás-előrejelzések pontosságát és időszerűségét, a korai viharfelismerést, az időjárási körülmények jobb figyelemmel követhetőségét és a súlyos időjárási eseményekre való jobb felkészülést, azonban ez a típus nem a közép- és hosszú távú előrejelzéseket fogja jelentősen pontosabbá tenni, hanem a veszélyes időjárási események még jobb megértéséhez járul hozzá.
Mindez pedig nem elhanyagolható a mezőgazdaság szempontjából sem, az agrárium ugyanis globálisan és idehaza is óriási kihívásokkal néz szembe. A 2021-es és 2022-es aszályos évek figyelmeztetések voltak az agrárium számára, ugyanis egyre nagyobb az esélye annak, hogy a hasonlóan száraz és meleg évek száma a következő évtizedekben sokasodni fog.
A mezőgazdaságban nem csak a meteorológiai műholdak fontosak. Műholdak segítségével végezhetünk talajvizsgálatot, a felszíni és a felszín alatti vizek állapotának megfigyelését, de a vegetáció állapota és annak fázisai is könnyen kutathatók a segítségükkel. Az űrfelvételek kombinált kiértékelésével pontosan felismerhetők és elkülöníthetők egymástól az eltérő mezőgazdasági kultúrák, vagy a homogén mezőgazdasági táblákon belül azonosítani lehet a különböző okokból eltérően fejlődő területeket, sőt kellő információ birtokában termésbecslést is végezhetünk.
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt fontos növények a termesztésükhöz szükséges környezeti feltételek hiánya miatt kiszorulnak olyan területekről, amelyeken korábban eredményesen termeszthetők voltak. Ilyen többek között hazánkban a kukorica is. Az évszázad második felében a mostani melegedési trenddel az Alföld és a Kisalföld jelentős részén nem tudjuk majd megtermelni, ezért jön vissza helyette többek között a cirok. Ezeknek a környezeti változásoknak a vizsgálatához nagy területeket átfogó, globális szemléletre van szükség, hogy legalább regionális válaszokat tudjunk adni a problémákra.
Kovács Erik egy példát is hozott erre, a heves esőzésekkor lezúduló víztöbbletet nem próbáljuk minél gyorsabban elvezetni a mezőgazdasági területekről, hanem helyben tároljuk, hogy az aszályos időszakban a mezőgazdasági öntözési igényeket ki lehessen elégíteni. A globális, hosszú időtávokat felölelő adatgyűjtésnek és kiértékelésnek is fontos technikai megoldásait szolgáltatják a műholdak. A fenntartható mezőgazdaság és a termelés hatékonyságának növelése érdekében egyre szélesebb körben terjednek el a precíziós mezőgazdasági technológiák. Ez a fajta mezőgazdasági művelés a műholdas helymeghatározáson mint alapszolgáltatáson túl magába foglalja a távérzékelési módszerekkel (műholdakkal, drónokkal, applikációkkal) támogatott adatgyűjtést többek között a talaj állapotáról, a hőmérsékletről és a levegő páratartalmáról. Ezeknek a precíziós rendszereknek a segítségével lehetséges, hogy a mezőgazdasági táblák egyes részeiről az ott elérhető maximális termés legyen betakarítható.
A jövőben csak azok az országok lesznek sikeres agárországok, amelyek a technológiai fejlődést minél hamarabb beépítik az agrárpolitikájukba és ennek az egyik alapja a földmegfigyelési és meteorológiai műholdak használata.
Az egyre intenzívebben változó klimatikus és időjárási körülmények ellen csak modern eszközökkel lehet védekezni, és az technológiai alkalmazkodás az egyik kulcsa a jövő sikeres mezőgazdaságának – véli a szakértő.
