Az előttünk álló héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több fontos adatot is közöl. Hétfőn jelenik meg az áprilisi külkereskedelmi termékforgalom második becslése. Az első becslés alapján az export euróban számított értéke éves alapon 8,8 százalékkal emelkedett, miközben az importé 3,5 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg az előző évinél 1,4 milliárd euróval magasabban, 1766 millió eurón alakult, ami új rekordot jelent – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Hozzátette, a kedvező exportvolumenben szerepe volt a naptárhatásnak is, hiszen most a tavalyinál hárommal több munkanap volt – remélhetőleg azonban a májusi egyenleg ezen hatás nélkül is kedvező szintet ér el.
Fotó: Lakatos Péter
Továbbra is óvatosan költenek a háztartások
Pénteken három májusi adatot ismerhetünk meg: az ipari termelés adatainak első becslését, a kiskereskedelem adatait, illetve a külkereskedelmi termékforgalom első becslését. Áprilisban az ipari termelés bár éves alapon 6,4 százalékkal emelkedett, ez a bővülés csak a már említett munkanaphatásból fakad – anélkül a kibocsátás 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Havi alapon is alacsonyabb lett az ágazat kibocsátása, 0,7 százalékkal. A kedvezőtlen adatban nagy szerepe van a villamos berendezés gyártása (ide tartozik az akkumulátorgyártás) gyenge teljesítményének. Az új adatközlésből kiderül, hogy sikerült-e májusban valamennyit szépíteni az ágazat teljesítményén.
A kiskereskedelmi forgalom felemás képet mutatott áprilisban: bár a volumen éves alapon 3,7 százalékkal emelkedett, havi alapon 0,9 százalékos mérséklődést mért a KSH. Tehát bár a keresetek reálértéke éves alapon közel a tizedével bővül, a kiskereskedelmi forgalom volumenbővülése ettől érdemben elmarad, a háztartások továbbra is óvatosak – mutatott rá Regős Gábor. Ugyanakkor az első negyedévhez hasonlóan várhatóan a második negyedévben is a háztartások fogyasztása lehet a GDP fő húzóereje – fűzte hozzá.
Drágultak a szolgáltatások az eurózónában is
Mozgalmas hét vár ránk az Eurostat adatközlései szempontjából is: kedden jelennek meg a májusi munkanélküliségi adatok, illetve a júniusi infláció gyorsbecslése, szerdán a májusi ipari termelői árakról szóló adatok, csütörtökön az első negyedéves fizetésimérleg-adatok, pénteken pedig az első negyedéves lakásáradatok és a májusi kiskereskedelmi adatok – ismertette Regős Gábor.
Áprilisban a munkanélküliségi ráta az eurózónában 6,4, míg az Európai Unióban hat százalékot tett ki. Ez az Európai Unió esetében megegyezik az egy hónappal és az egy évvel korábbival, míg az eurózóna esetében mindkettőnél 0,1 százalékponttal alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta továbbra is két országban, Görögországban (10,8 százalék) és Spanyolországban (11,7 százalék) haladja meg a tíz százalékot, miközben a legkisebb állástalanság Csehországot (2,7 százalék), Lengyelországot (három százalék) és Máltát (3,1 százalék) jellemzi – sorolta Regős Gábor.
Májusban az eurózóna inflációja az előző havi 2,4 százalékról 2,6 százalékra emelkedett, míg havi alapon az árak 0,2 százalékkal lettek magasabbak. A maginfláció eközben szintén 0,2 százalékponttal növekedett, 2,9 százalékra, miközben itt a havi alapú drágulás 0,4 százalék volt. Hazánkhoz hasonlóan az eurózónában is a szolgáltatások drágulása jelenti most a legnagyobb problémát: itt havi szinten 0,7, míg éves szinten 4,1 százalékos drágulást mutatnak az adatok. Az újonnan beérkező adat a monetáris politika szempontjából is fontos, hiszen indikációt jelent a további kamatcsökkentések vonatkozásában is.
Áprilisban a belföldi ipari termelői árak havi alapon az eurózónában egy, míg az Európai Unióban 0,7 százalékkal csökkentek, miközben éves alapon a visszaesés mértéke 5,7, illetve 5,5 százalék volt. A termelői árak csökkenése havi alapon teljes mértékben, de éves alapon is nagyobb részt az energiaárak változásához köthető.
A negyedik negyedévben a folyó fizetési mérleg az Európai Unióban 2,5, míg az eurózónában kétszázalékos GDP-arányos többletet ért el, mely az egy negyedévvel korábbinál 0,5 százalékponttal magasabb, illetve 0,1 százalékponttal alacsonyabb. Az Európai Unió esetében hasonló nagyságrendű volt az áruk és a szolgáltatások többlete (63,9 és 62,3 milliárd euró) a szezonálisan kiigazított adatok alapján, miközben az elsődleges jövedelmek 4,6 milliárd eurós többletet, a másodlagos jövedelmek pedig 22,9 milliárd eurót hiányt mutattak. Az eurózóna esetében az áruk többlete volt meghatározó (65,3 milliárd euró), ennek nagyságrendileg felét tette ki a szolgáltatások szufficitje (33,1 milliárd euró). Az elsődleges jövedelmek egyenlege ebben az esetben 14,8 milliárd, míg a másodlagos jövedelmeké 40,9 milliárd euró volt.
Enyhén csökkenő lakásárak
A negyedik negyedévben a lakásárak negyedéves alapon az Európai Unióban és az eurózónában is csökkentek, 0,3, illetve 0,7 százalékkal. Éves alapon a lakásárak az eurózónában 1,1 százalékkal mérséklődtek, míg az Európai Unióban 0,2 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb árcsökkenés Luxemburgot (14,4 százalék), illetve Németországot (7,1 százalék) jellemezte, míg legjobban Lengyelországban (13,0 százalék), Bulgáriában (10,1 százalék) és Horvátországban (9,5 százalék) nőttek az árak.
Áprilisban a kiskereskedelmi forgalom volumene az eurózónában 0,5, míg az Európai Unióban 0,6 százalékkal csökkent havi alapon. Éves összevetésben a forgalom alig változott – emelte ki Regős Gábor. Az egy évvel korábbihoz képest a forgalom legnagyobb mértékben Lengyelországban (7,3 százalék), Belgiumban (5,8 százalék) és Észtországban mérséklődött, miközben a legnagyobb bővülés Bulgáriát, Romániát (egyaránt 9,8 százalék), Horvátországot és Szlovákiát (egyaránt 8,6 százalék) jellemezte.
A Fednek a munkaerőpiacot is figyelnie kell
Az Egyesült Államokban megjelenő e heti adatokból a pénteken napvilágot látó munkaerőpiaci adatokat érdemes kiemelni – ne feledjük, a Fednek nemcsak inflációs célja van, de a munkaerőpiac állapotát is figyelembe kell vennie a döntései során. Májusban vegyes munkaerőpiaci adatok érkeztek a tengerentúlról: az új nem-mezőgazdasági álláshelyek száma a márciusi 310 ezer után áprilisban 165 ezret, míg májusban 272 ezret ért el, miközben a munkanélküliségi ráta az előző két havi 3,8, illetve 3,9 százalék után négy százalékra emelkedett.
Várhatóan sem a lengyel, sem a román jegybank nem lazít
Kedden és szerdán ülésezik a lengyel jegybank Monetáris Tanácsa. A lengyel alapkamat tavaly november óta 5,75 százalékon áll, ezt megelőzően összesen két lépésben 100 bázisponttal mérsékelték a rátát. Egyelőre további lazítás a lengyel kamatkondíciókban nem várható, tekintettel az inflációs folyamatok bizonytalanságára.
Pénteken tartja soron következő ülését a román jegybank tanácsa. Romániában még nem kezdődött meg a monetáris kondíciók lazítása, így az alapkamat keleti szomszédunknál a magyarral megegyezően hét százalék. A magas inflációra való tekintettel várhatóan még most sem kezdődik meg a román monetáris politika lazítása.
