Szeptemberig várhat az újabb kamatvágással az Európai Központi Bank

Kedvező irányú elmozdulás várható a hazai építőiparban. Egy év alatt nőtt a kgfb-szerződések száma, a díjbevétel, ugyanakkor a káresetek száma is. Óvatosság jellemezheti az Európai Központi Bankot.

Az augusztusinál is alacsonyabb lehet a szeptemberi infláció Fotó: pexels

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl: hétfőn jelennek meg az építőipar májusi számai. Áprilisban az építőipar teljesítménye kedvezően alakult: éves szinten 15,6, míg havi alapon 11 százalékkal bővült – ismertette lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kifejtette, egy ekkora növekedés mögött vélhetően legalább részben egyedi tényezők, egy-egy nagyobb projekt állhat, így várhatóan májusban a kiemelkedő áprilisi adatot némi korrekció követi. Ugyanakkor az építőipari termelés trendjét tekintve a jövőben kedvező irányú elmozdulás várható: ezt támasztja alá az, hogy a rendelésállomány már nem csökken tovább, miközben az új rendelések volumene áprilisban 23 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Jó hír, hogy az építőipari rendelésállomány már nem csökken tovább
Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter

Több kgfb, több káresemény

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) e heti adatközlései közül a kedden megjelenő májusi fizetésimérleg-adatokat, illetve a pénteken napvilágot látó 2023-as kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) adatait érdemes kiemelni. Áprilisban a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezően alakult, 1160,3 millió eurót tett ki. Ezen belül jelentős, 1763,3 millió eurós szufficitet ért el a külkereskedelmi egyenleg, melyen belül az áruk többlete 950,1, míg a szolgáltatásoké 813,2 millió euró volt. Eközben az elsődleges jövedelmek egyenlege továbbra is hiányt mutatott, melynek értéke 410,9 millió eurót tett ki, ami a munkavállalói jövedelmek 221,0 millió eurós többletéből és a befektetések jövedelmének 845,0 millió eurós hiányából adódott, miközben az egyéb elsődleges jövedelmek többlete 213,1 millió eurót tett ki – ismertette Regős Gábor, hozzátéve, hogy májusra a gyengébb külkereskedelmi adatok miatt az áprilisinál némileg rosszabb adatokat várnak. 

Ami a másik számsort illeti, 2022-ben éves átlagban 6,1 millió kgfb-szerződés volt Magyarországon, ami három százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ebből származó díjbevétel 7,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a káresetek száma 0,6 százalékkal, 140 ezerre növekedett. Az ezekre kifizetett kár 62,8 milliárd forint volt, az egy évvel korábbinál jelentősen, 20,6 százalékkal magasabb. Ennek megfelelően ugyanakkor a későbbi kárkifizetésekre képzett tartalék öt százalékkal elmaradt a 2022-estől.

Az Eurostatnál a héten szinte minden napra jut egy lényegesebb adat. Hétfőn az ipari termelés májusi adatai jelennek meg. Áprilisban az ipar teljesítménye havi alapon az eurózónában 0,1 százalékkal csökkent, miközben az Európai Unióban fél százalékkal magasabb lett. Éves összevetésben mindkét területen visszaesés történt: az eurózónában három, az Európai Unióban kétszázalékos. Éves alapon leginkább az ír (15,7 százalék), a lett (7,8 százalék) és a finn (6,8 százalék) ipar esett vissza, miközben a legnagyobb bővülés Dániában (17,4 százalék), Görögországban (10,8 százalék) és Szlovéniában (7,4 százalék) történt. Tekintettel arra, hogy a német ipar májusi termelése már ismert (éves alapon 6,7, havi alapon 2,5 százalékos visszaesés), alapvetően nem számítunk túl kedvező adatra európai szinten sem – mutatott rá Regős Gábor.

Kedden a májusi termék-külkereskedelmi adatokat ismerhetjük meg. Áprilisban az eurózóna termék-külkereskedelmi többlete 15 milliárd eurót tett ki az egy évvel korábbi 11,1 milliárd eurós hiány után. Ez az export értékének 14, míg az import értékének 1,8 százalékos növekedéséből adódik. Hasonló folyamatok jellemezték az eurózónát is: az export értékének 14,9, illetve az import értékének 0,3 százalékos bővülése nyomán a tavalyi 14,2 milliárd eurós hiány idén áprilisra 13,9 milliárd eurós többlettél változott – sorolta a szakértő.

Az unió inflációja és építőipara

Szerdán a júniusi inflációs adatokat közli az Eurostat. Az előzetes adatok alapján az eurózóna inflációja júniusban az előző havi 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkent, miközben az árak havi alapon 0,2 százalékkal emelkedtek. A maginfláció a májusi 2,9 százalékon stagnált. Ami a mostani adatközlésben újdonság lesz, az az Európai Unió inflációja – hívta fel a figyelmet Regős Gábor –, mely májusban havi alapon 0,2, míg éves alapon 2,7 százalékot tett ki.

Csütörtökön a májusi építőipari adatok látnak napvilágot. Áprilisban az építőipar teljesítménye az eurózónában és az Európai Unióban is 0,2 százalékkal csökkent havi alapon, míg éves összevetésben a két térségben 1,1, illetve 0,9 százalékos visszaesést mutatott. Az egy évvel korábbihoz képest leginkább Belgiumban (9,3 százalék), Lengyelországban (6,0 százalék) és Szlovéniában (5,3 százalék) csökkent az ágazat teljesítménye, miközben a legnagyobb növekedést hazánk (15,6 százalék) mellett Románia (13,2 százalék) és Portugália (6,8 százalék) érte el.

A hét talán legfontosabb eseménye Regős Gábor szerint az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülése. Előző ülésén az EKB 25 bázisponttal, 4,25 százalékra csökkentette irányadó rátáját, melyet óvatos kommunikáció kísért. 

A kérdés az, hogy a mostani ülésén a jegybank ismét mérsékli-e az irányadó rátát vagy változatlanul hagyja azt. A szakértő várakozásai szerint most a jegybank – hangsúlyozandó az óvatos megközelítését – nem csökkenti tovább az irányadó rátát, a monetáris kondíciók lazítása szeptemberben folytatódhat az eurózónában.