Egy ország gazdaságáról a vállalkozások világa is látleletet adhat. Az elmúlt évek alatt a kormány több intézkedést is hozott annak érdekében, hogy vonzó legyen az üzleti környezet. A statisztikai hivatal összegzéséből kiderül, hogy a cégek számának 2016 óta tartó növekedése 2022-ben megtört. Ezt azonban az önálló vállalkozók, azon belül is elsősorban az egyéni vállalkozók számának visszaesése idézte elő. Ennek hátterében jogszabályi változás állt, jelesül a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata szabályainak 2022. július 12-én elfogadott szigorítása. Az elmúlt évben az 1,8 millió regisztrált vállalkozás 6,6 százalékát (121 ezer szervezetet) jegyezték be újként.
A statisztikai hivatal elemzése rámutat, hogy Magyarországon mintegy 974 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás működött 2022-ben. Számuk évről évre folyamatosan nő. Foglalkoztatottaik száma is tendenciájában növekvő az utóbbi években, 2022-ben csaknem elérte a 2,3 millió főt. A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak 67 százalékának biztosítottak munkalehetőséget.
A szektor gazdasági súlya az utóbbi években a hozzáadott érték szempontjából lényegesen nem változott. A kimutatás szerint 2022-ben az összes vállalkozás teljesítményének 44 százalékát adták. A kis- és közepes cégek egy foglalkoztatottra jutó 7,3 millió forintos hozzáadott értéke a nagyvállalatok azonos termelékenységi mutatójának mindössze 38 százalékát érte el 2022-ben. A vizsgált évben a szektor cégei a vállalkozások exportárbevételéhez mindössze 12 százalékkal járultak hozzá, a beruházásokból viszont ennél nagyobb, 31 százalékos volt a részesedésük.
Fotó: Shutterstock
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások speciális szegmense a jellemzően alacsony tőkével, magas tudásbázissal, új, innovatív ötletekre létrehozott startupok. A 2022-ben Magyarországon működő startupok alapítóinak hetven százaléka 45 évesnél fiatalabb volt, és 64 százalékuk felsőfokú végzettséggel, további 6,7 százalékuk tudományos fokozattal is rendelkezett. A társaságok 89 százalékát legfeljebb három fővel alapították. A startupok átlagos nettó árbevétele 23,1 millió forint volt. Ez az úgynevezett ötletelő, magvető fázisban lévők esetében 8,9 millió, a korai fázisban lévőknél 20,6 millió, a növekedési és kései fázisban lévőknél pedig már 44,3 millió forintot tett ki.
A piaci szektor vállalkozásai közül 14 ezer szervezet külföldi irányítású leányvállalatként működött 2022-ben. Számuk 2015 óta 18 százalékkal kevesebb lett, arányuk 3,2 százalékról 1,4 százalék csökkent. A számokból kiderült, hogy 64 százalékuk unión belüli irányítású volt. A teljesítményből való részesedésük szintén évről évre alacsonyabb a korábbiaknál: 2015-ben az összes vállalkozás hozzáadott értékének még 52 százalékát állították elő, ami 2022-re 42 százalékra csökkent.
Az elemzésből kiderül az is, hogy 2020-tól folyamatosan emelkedik a külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a beruházásokon belül, 2022-ben a fejlesztések felét már ők valósították meg. Ez elsősorban a távol-keleti befektetések növekedésének köszönhető.
A külföldi irányítású leányvállalatok a foglalkoztatottak 23 százalékának biztosítottak munkalehetőséget 2022-ben. Szerepük a foglalkoztatásban csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években – jegyzi meg a hivatal összegzése.
A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállatok teljesítménye továbbra is erősen koncentrált, hozzáadott értékük mintegy 72 százaléka három gazdasági ágból, a feldolgozóiparból, a kereskedelemből, valamint az információ és kommunikáció területéről származott 2022-ben. Továbbra is a német cégek súlya a legnagyobb, rajtuk kívül az egyesült államokbeli és az osztrák vállalatok képviseltek jelentős részarányt.
