Európai uniós összehasonlításban hazánk a korábbi évek jóval kedvezőbb arányait követően 2022-ben az átlaghoz közeli rátájú országok közé tartozott. Így 2021-hez képest némileg minden korcsoportban romlott a mutató értéke. A 18 év alatti gyermekek érintettsége volt a legalacsonyabb (5,6 százalék), a 18–64 és a 65 éves és annál idősebb korosztályé viszont egyaránt 8,6 százalékot tett ki. Az unió lakosságának 9,1 százaléka élt olyan háztartásban 2022-ben, ahol a lakhatási költségek meghaladták a nettó jövedelem negyven százalékát. A ráta Görögországban (26,7) és Hollandiában (21,7) volt a legmagasabb, míg Szlovákiában (2,2), Cipruson (2,5) és Máltán (2,9) a legalacsonyabb.
Németh Szilárd kormánybiztos a minap beszélt arról, hogy a kormány háborús időkben is fenntartja a rezsicsökkentést. Vagyis továbbra is Magyarországon a legolcsóbb a lakossági energia, a háztartási áram és gáz ára egész Európában.
Amíg Berlinben kilowattóránként és átlagban, idén júliusban 39,29 eurócentet fizettek a háztartások az áramért, addig Budapesten 9,45 eurócentet. A gázért a stockholmiak fizetik a legtöbbet, átlagosan 32,53 eurócentet kilowattóránként, miközben Budapesten ugyanez átlagosan csupán 9,45 eurócentebe kerül.
A Századvég kutatása szerint a magyar családok küzdenek a legkevésbé fűtési nehézségekkel az Európai Unióban. A hazai válaszadók mindössze hét százaléka számolt be arról, hogy nem tudja megfelelően fűteni lakását, ez a 27 tagállaméi közül messze a legkedvezőbb arány. Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint tíz magyar háztartásból a gáz esetében kilenc, az áramnál nyolc felhasználása maradt a kedvezményes sávhatár alatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!