Nem látszik csillapodni a háztartások hiteléhsége, a júniusi hónap is erős keresletet hozott a lakossági hiteleknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A jegybanki statisztikák szerint a lakossági ügyfelek összesen 127,4 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést kötöttek júniusban, ami ugyan picivel elmaradt a májusi, 129,5 milliárdos idei csúcstól, de az egy évvel korábbi volumennek jóval több, mint a kétszerese.
A Világgazdaság cikke szerint, a személyi kölcsönöknél hasonlóan alakult a helyzet: az év hatodik hónapja 69,5 milliárd forintnyi új szerződést hozott, ami valamivel kevesebb az előző havi 72 milliárdnál, ám éves alapon közel húszmilliárdos ugrás. A babaváró hitelnél folytatódott az előző hónapokra jellemző tendencia: a korábbi években megszokottnál alacsonyabb szinten látszik stabilizálódni a piac, ami júniusban 19,5 milliárd forintnyi új szerződésre volt elég.
Az első fél év adatainál pedig nagyon látványos az előrelépés 2023 első hat hónapjához képest: az újonnan kötött lakáshitel-szerződések volumene két és félszeresére, 643,1 milliárd forintra ugrott egy év alatt, amiben persze az alacsony bázis – vagyis a kereslet tavalyi, erős visszaesése – is szerepet játszott, amellett, hogy a lakástámogatási rendszer átalakítása láthatóan használt a keresletnek. A fogyasztási hiteleknél jóval szerényebb, de még így is impozáns mértékű, 34,7 százalékos bővülést mért az MNB, ami kevéssel 600 milliárd forint alatti új szerződéses volument eredményezett.
Ami a fogyasztási hiteleken belüli megoszlást illeti, az év eddigi nyerteseinek egyértelműen a személyi kölcsönök tekinthetők, amelyeknél bő másfélszeresére, 371,4 milliárdosra nőtt a piac: ekkora szerződéses összegre korábban még nem akadt példa, és jó esély mutatkozik arra, hogy az év egészében is új csúcs jöjjön a kihelyezéseknél.
A babaváró hitelnél 28,6 százalékkal több szerződést kötöttek az első fél évben, mint egy éve, így a kimutatott összeg valamivel 122 milliárd forint felett alakult. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont közel a negyedével zsugorodott a piac éves összevetésben, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a tavalyi második negyedévben az állampapírhozamokra spekuláló ügyfelek hitelfelvételei látványosan felsrófolták az értékesítési számokat.
Az idén újraindult kereslet nyomán az állományi adatoknál is bővelkedik rekordokban a jegybanki hitelstatisztika:
a háztartások teljes hitelállománya például már bőven a 10 500 milliárdos szint felett jár, ami amellett, hogy éves alapon 5,7 százalékos emelkedést tükröz, egyben új csúcs is.
Az állományi rekordhoz nagyban hozzájárult a személyikölcsön- és a lakáshitel-portfólió bőven átlag feletti – 10,5, illetve 7,4 százalékos – gyarapodása, ami mindkét terméknél új csúcsot hozott. Az utóbbi nyomán a lakáshitelek és a személyi kölcsönök részesedése is emelkedett a lakossági hitelállományon belül: az előbbieké 49,5-ről 50,3, az utóbbiaké pedig 13-ról 13,6 százalékra nőtt a júniusig számolt egy év alatt.
