A mostani, számunkra rövid héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) két adatot közöl: csütörtökön jelennek meg a második negyedéves beruházási adatok, míg pénteken a júliusi munkaerőpiaci adatok látnak napvilágot.
(Fotó: Keita Ikeda/The Yomiuri Shimbun/AFP)
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, az első negyedévben a beruházások kedvezőtlenül alakultak: éves alapon 9,6, míg negyedéves alapon 3,6 százalék volt a visszaesés. Az egyes ágazatok teljesítménye eltérően változott: visszaesett a beruházási volumen az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás és a mezőgazdaság területén, míg emelkedett a volumen a közigazgatásban, valamint a kereskedelemben. A második negyedéves adat segítségével közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy lássuk, mi okozta vagy mi nem okozta a vártnál kedvezőtlenebb GDP-adatot – emelte ki.
Júniusban a foglalkoztatás továbbra is magasan alakult, a foglalkoztatottak száma 4,768 millió főt tett ki, ami nagyjából megegyezik az egy évvel korábbi adattal és havi alapon közel húszezerfős bővülést jelent – ismertette Regős Gábor, hozzátéve, hogy
a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékot ért el. Ez éves alapon 0,4 százalékpontos növekedés az emelkedő aktivitás eredményeként,
míg havi alapon 0,1 százalékpontos mérséklődés. Érdemi elmozdulásra a pénteki adatokban sem számítunk, azok a júniusihoz hasonlóan alakulhattak – tette hozzá.
Pénteken teszi közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás július végi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Az előzetes adatok kedvezőek voltak, a költségvetés az év hetedik hónapjában 213 milliárd forintos többletet ért el, ami az idősor kezdete óta a második legkedvezőbb érték – emlékeztetett a vezető közgazdász. Míg tehát az államháztartás első négy hónapja kiemelkedően magas deficitet hozott, addig a május-júliusi időszak már kedvezőbb volt.
Amit a részletes adatokban leginkább érdemes lesz figyelni, azok az áfabevételek,
hiszen itt volt korábban jelentős alulteljesítés, és ennek változása hozhatta el a kedvezőbb egyenleget – hívta fel a figyelmet.
Az MNB heti adatközlései közül az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak második negyedéves, szerdán megjelenő előzetes adatait érdemes kiemelni. Az első negyedév végén az államháztartás adóssága a GDP 75,9 százalékát érte el, ami egy negyedév alatt jelentős, 2,5 százalékpontos növekedés – összhangban az időszak kedvezőtlen költségvetési adataival, az államháztartás nettó finanszírozási képessége -6,3 százalékot tett ki. Ezzel szemben a háztartások az első negyedévben többletet halmoztak fel, amelynek nagysága a GDP 8,9 százaléka volt – ismertette Regős Gábor.
Az Eurostat adatközlései a nemzeti ünnepünkkel esnek egybe: ekkor jelennek meg a júliusi inflációs adatok, illetve a júniusi építőipari adatok. Az előzetes adatok szerint az eurózóna inflációja az előző havi 2,5 százalékról 2,6 százalékra emelkedett júliusban, miközben havi alapon az árak nem változtak. A maginfláció éves alapon 2,9 százalékon stagnált, míg havi alapon 0,2 százalékos árcsökkenést mutatott. Az új adatközlésből megismerhetjük a teljes Európai Unió inflációs adatait is – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Májusban az építőipar teljesítménye az Európai Unióban éves alapon 2,5, míg havi alapon egy százalékkal csökkent, miközben az eurózónában a visszaesés 2,4, illetve 0,9 százalékot tett ki. Éves alapon legnagyobb mértékben hazánkban (7,3 százalék), Bulgáriában (4,4 százalék) és Dániában (1,1 százalék) nőtt az ágazat teljesítménye, míg a legnagyobb visszaesést Svédországban (7,5 százalék), Szlovéniában (7,4 százalék) és Németországban (hét százalék) szenvedte el.
