Ez alapján is az derül ki, hogy hazánknak 620 595 TWh kapacitása van, az előbb említett Spanyolország ennek kicsivel több, mint a felével, míg Lettország és Dánia a harmadával. A legtöbb földgázt Németország, Olaszország, illetve Hollandia tudja betárazni, utóbbi tagállam tárolói kapacitása kicsivel több mint a hazai kétszerese.
Az adatok alapján úgy tűnik, az idei szezonra sikerült és sikerülhet elegendő mennyiségű földgázt szerezni. Ukrajna a maga 25 százlékos tárolói töltöttségével (amelyek kapacitása hatodával nagyobb, mint idehaza) gondban lehet, míg az Egyesült Királyságban 61 százalék feletti a töltöttségi szint. Igaz, ők a magyar tárolókapacitás körülbelül tizedével rendelkeznek, azaz a kisebb kapacitást jóval gyorsabban feltölthetik a hivatalos fűtési szezon kezdetére, októberre.
Maga a földgázellátás – hazai viszonylatban – a belföldi kitermelésből, a tárolókban lévő készletek használatából, valamint a folyamatos importból tevődik össze.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát, iseszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog.
A rögzített áraknak, amelyeket rezsicsökkentés néven ismerünk, van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást nagyságrendileg a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!