Minden uniós ország felkészülten várja a fűtési szezont – derül ki az európai földgázinfrastruktúra napi helyzetét nyomon követő statisztikából. Itt országokra bontva szerepel mind a tárolói töltöttség szintje, mind pedig a napi betárolás mértéke. Ha az elmúlt egy-kéthetes időszakot vizsgáljuk, egyértelműen kiderül, minden felsorolt ország betárazza az energiahordozót, a földgázkészlete növekszik.
A teljes uniós átlag több mint 93 százalék, azaz szinte mindenütt tele vannak a tárolók, de ezek kapacitása természetesen tagállamonként eltér.
Spanyolország és Portugália a számok alapján felkészült a télre, azonban megjegyzendő, hogy Portugália mintegy tizedakkora gázkészletet tud eltárolni. A „legrosszabbul” az egyébként szintén nem túl nagy tárolókapacitású Lettország és Dánia áll, míg a hazai gáztárolók töltöttsége az unió átlagát közelítő, 91,3 százalékos.
A tárolók kapacitását ugyanakkor nem köbméterben, hanem TWh (terrawattóra) mértékegységben adják meg, a számítás hátteréről a Magyar energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adott magyarázatot lapunk megkeresésére. A földgáz köbméterenkénti energiatartalma függ egyrészt az adott gázelegy minőségétől, összetételétől, másfelől pedig a vizsgált gáz fizikai paramétereitől (hőmérséklet, nyomás). A fajlagos energiatartalom megadása az európai gáziparban jellemzően az úgynevezett gáztechnikai normálállapoton, tehát 1,001325 bar nyomáson és 288,15 K-n (15 °C) történik.
Az elmúlt öt év hazai földgázszállító-hálózaton mért adatai alapján a hazai földgázrendszeren jellemzően 1 kWH gáz térfogata 0,093-0,095 köbméter volt, tehát egy TWh nagyságrendileg 93-95 millió köbméternek feleltethető meg – derül ki a hivatal válaszából. Fontos, hogy a bruttó fűtőérték a különböző földgázforrások minőségi jellemzőinek függvényében – az egyes tagállami gázszabványok, szabályozások engedte határokon belül – jelentősen eltérő lehet, így a fenti értékek az európai földgázszektor bemutatása során csak nagyságrendi számításokra használhatóak – tették hozzá.
Ez alapján is az derül ki, hogy hazánknak 620 595 TWh kapacitása van, az előbb említett Spanyolország ennek kicsivel több, mint a felével, míg Lettország és Dánia a harmadával. A legtöbb földgázt Németország, Olaszország, illetve Hollandia tudja betárazni, utóbbi tagállam tárolói kapacitása kicsivel több mint a hazai kétszerese.
Az adatok alapján úgy tűnik, az idei szezonra sikerült és sikerülhet elegendő mennyiségű földgázt szerezni. Ukrajna a maga 25 százlékos tárolói töltöttségével (amelyek kapacitása hatodával nagyobb, mint idehaza) gondban lehet, míg az Egyesült Királyságban 61 százalék feletti a töltöttségi szint. Igaz, ők a magyar tárolókapacitás körülbelül tizedével rendelkeznek, azaz a kisebb kapacitást jóval gyorsabban feltölthetik a hivatalos fűtési szezon kezdetére, októberre.
Maga a földgázellátás – hazai viszonylatban – a belföldi kitermelésből, a tárolókban lévő készletek használatából, valamint a folyamatos importból tevődik össze.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát, iseszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog.
A rögzített áraknak, amelyeket rezsicsökkentés néven ismerünk, van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást nagyságrendileg a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl.
