Magyarország jelentős előrelépést tett az Európai Unió átlagához viszonyított jövedelmi különbségek megszüntetésében. Az elmúlt két évtizedben ugyanis az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan emelkedett, a 2010-es 66 százalékról 2022-re az uniós átlag 76 százalékára – derül ki az Euractiv cikkéből. A lap szerint – amely a Nemzetközi Valutaalap elemzésére hivatkozik – az előrelépés elsősorban annak köszönhető, hogy Magyarország integrálódott a globális értékláncokba, különösen az autóiparban, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetések is növekedtek az elektromos járművek és akkumulátorok gyártása terén. Ugyanakkor az általános gazdasági növekedés ellenére a regionális jövedelmi különbségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek Magyarországon, Budapest az ország többi részét felülmúlta. Az elemzés szerint a lemaradó régiók továbbra is számos dimenzióban, többek között az oktatás, a digitalizáció, az infrastruktúra és az egészségügyi eredmények terén maradnak el az országos átlagtól.
Forrás: Várnegyed.hu
Covid előtti szinten a turizmus és a vendéglátás
A turisztikai utasforgalom ismét elérheti, sőt jelentősen meg is meghaladhatja a pandémia előtti utolsó, rekordnak számító szintet az elmúlt három-négy kihívásokkal terhelt év után – derült ki az MBH Bank elemzőinek tájékoztatásából. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint nyáron hétmillió turista fordult meg Magyarországon. Kormányzati cél, hogy az idegenforgalom GDP-részaránya 2030-ra 16 százalékra növekedjék, ehhez évi ötvenmillió vendégéjszaka szükséges. A turizmus a GDP-hez több mint tíz százalékkal járul hozzá, közvetlenül, illetve közvetve négyszázezer ember megélhetését biztosítva – mondta Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati területének vezetője. Hozzátette, az elmúlt négy év sok kihívást jelentett az ágazatban tevékenykedő cégeknek, a vendégéjszakák száma viszont meghaladhatja a pandémia előtti szintet.
Kelemen Tamás, az MBH Bank lakossági termék és folyamatmenedzsment igazgatója kiemelte: a Szép-kártya a legnépszerűbb béren kívüli juttatás Magyarországon, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás az a két terület, ahol a legtöbbet költik az emberek. A kártyabirtokosok száma idén is nőtt, csaknem hárommillió ember használja. Szerinte is joggal várhatjuk a jelenlegi adatok alapján, hogy az idei költések meghaladják a tavalyi esztendőét.
Gazdasági semlegesség – ezért lehet megoldás Magyarország számára
A gazdasági semlegesség az egyetlen út Magyarország számára, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása pedig az egyik megoldás lehetne Európa versenyképességére. Magyarországon a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett kellene kialakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén a semlegességet.
Elemzők szerint a gazdasági semlegességnek számos előnye van. Azért is fontos célkitűzés, mert új erőközpontok rajzolódnak ki, a korábban egycentrumú, a Nyugat dominanciájára épülő világgazdaságot a többpólusú, blokkosodott világgazdaság válthatja fel, amelyben az alkalmazkodás kulcsfontosságú tényező lesz – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében.
A gazdasági semlegesség ellentéte a közgazdaságtanban a gazdasági függőség, amelyben a kevésbé fejlett vagy periférikus nemzetek gazdasági növekedés, technológia, beruházás és kereskedelem tekintetében nagymértékben a fejlettebb centrumországoktól függenek – magyarázta az intézet.
Számos esetben épp a liberalizált kereskedelem ágyazott meg az egyoldalú függőségeknek.
Jelentősen fertőződött a kukoricaállomány
Az idei kukoricatermés nemcsak a mennyisége miatt gyengébb a jónál, hanem kisebb a tápanyagértéke, gyengébb a rosttartalma, nem lehet olyan jól hasznosítani, mint tavaly – mondta egy sajtóbeszélgetésen Kiss Péter, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség elnöke. Ez az egyik oka annak, hogy a takarmányfeldolgozók kénytelenek csökkenteni a takarmányban a kukorica arányát. Az ennél is súlyosabb ok viszont az, hogy az idei termés aflatoxinnal fertőzött. Ez a fertőzés súlyosabb a 2022-esnél, nagyobb területen terjedt el és magasabbak is az értékek. Az eddigi adatok szerint a most betakarított kukorica több mint negyven százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti. Jelenleg a betakarítás hatvan százalékánál tarthatnak a gazdálkodók, és nem lehet arra számítani, hogy javulna a helyzet – írja a Világgazdaság.
A helyzetet jól jellemzi, hogy 2022-ben a nyolc-kilences toxinfertőzöttségi értékek számítottak magasnak, most a harminc-negyvenes sem ritka.
Magyarország kulcsfontosságú célországgá vált
Jövőre robusztus, de az eddig vártnál valamivel lassabb növekedést valószínűsít tevékenységi területén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az új, őszi EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,3 százalékos, 2025-re 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A bank a teljes működési térségre szóló csökkentett várakozásával ellentétben ebben az országcsoportban mindkét évre 0,1 százalékponttal javította növekedési becsléseit. Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék az idén 1,8 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül.
Finomhangolás jöhet az Otthonfelújítási programban
Az Energiaügyi Minisztérium kezdeményezésére az Otthonfelújítási program finomhangolását szolgáló javaslatokat tekintettek át az érintett tárcák, pénzügyi és szakmai közreműködő szervezetek képviselői – jelezte Facebook-bejegyzésében a minisztérium. A kezdeményezések célja az adminisztrációs terhek csökkentése, a pályázati folyamat felgyorsítása, egyszerűsítése. A kormány egyetértése esetén a lehetséges résztvevők köre bővülhet, a kölcsönt kérelmezőknek kevesebb dokumentumot kell majd benyújtaniuk.
Biztosan változatlan marad az az elvárás, hogy a korszerűsítésekkel legalább harmincszázalékos energia-megtakarítást kell elérni.
Hamarosan kezdődik a fűtési szezon
– A hamarosan kezdődő fűtési szezonban is biztosítottak a rezsicsökkentett lakossági gázárak – közölte az Energiaügyi Minisztérium. A tárca jelezte: a rezsicsökkentésnek köszönhetően legolcsóbban a magyar családok jutnak földgázhoz Európában. A vonatkozó rendeleti szintű előírások aktualizálásával a jogszabályi környezet biztosítja az egyedülálló, de jól bevált intézkedések megőrzését. Brüsszel és a baloldal továbbra is támadja a rezsicsökkentést, és annak eltörlését követeli – emelte ki a minisztérium.
