Gazdasági semlegesség – ezért lehet megoldás Magyarország számára
A gazdasági semlegesség az egyetlen út Magyarország számára, a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása pedig az egyik megoldás lehetne Európa versenyképességére. Magyarországon a már túlságosan megszilárdult és sérülékeny struktúrák helyett kellene kialakítani a finanszírozásban, a beruházásban, a felvevőpiacokban, a technológia és az energia területén a semlegességet.
Elemzők szerint a gazdasági semlegességnek számos előnye van. Azért is fontos célkitűzés, mert új erőközpontok rajzolódnak ki, a korábban egycentrumú, a Nyugat dominanciájára épülő világgazdaságot a többpólusú, blokkosodott világgazdaság válthatja fel, amelyben az alkalmazkodás kulcsfontosságú tényező lesz – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legújabb elemzésében.
A gazdasági semlegesség ellentéte a közgazdaságtanban a gazdasági függőség, amelyben a kevésbé fejlett vagy periférikus nemzetek gazdasági növekedés, technológia, beruházás és kereskedelem tekintetében nagymértékben a fejlettebb centrumországoktól függenek – magyarázta az intézet.
Számos esetben épp a liberalizált kereskedelem ágyazott meg az egyoldalú függőségeknek.
Jelentősen fertőződött a kukoricaállomány
Az idei kukoricatermés nemcsak a mennyisége miatt gyengébb a jónál, hanem kisebb a tápanyagértéke, gyengébb a rosttartalma, nem lehet olyan jól hasznosítani, mint tavaly – mondta egy sajtóbeszélgetésen Kiss Péter, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség elnöke. Ez az egyik oka annak, hogy a takarmányfeldolgozók kénytelenek csökkenteni a takarmányban a kukorica arányát. Az ennél is súlyosabb ok viszont az, hogy az idei termés aflatoxinnal fertőzött. Ez a fertőzés súlyosabb a 2022-esnél, nagyobb területen terjedt el és magasabbak is az értékek. Az eddigi adatok szerint a most betakarított kukorica több mint negyven százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti. Jelenleg a betakarítás hatvan százalékánál tarthatnak a gazdálkodók, és nem lehet arra számítani, hogy javulna a helyzet – írja a Világgazdaság.
A helyzetet jól jellemzi, hogy 2022-ben a nyolc-kilences toxinfertőzöttségi értékek számítottak magasnak, most a harminc-negyvenes sem ritka.
Magyarország kulcsfontosságú célországgá vált
Jövőre robusztus, de az eddig vártnál valamivel lassabb növekedést valószínűsít tevékenységi területén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az új, őszi EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban – Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban – 2024-re átlagosan 2,3 százalékos, 2025-re 3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A bank a teljes működési térségre szóló csökkentett várakozásával ellentétben ebben az országcsoportban mindkét évre 0,1 százalékponttal javította növekedési becsléseit. Az EBRD várakozása szerint a magyar hazai össztermék az idén 1,8 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal bővül.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!