A turizmus a GDP-hez több mint tíz százalékkal járul hozzá, közvetlenül, illetve közvetve négyszázezer ember megélhetését biztosítva – mondta Szabó Melinda, az MBH Elemzési Centrum ágazati területének vezetője. Hozzátette, az elmúlt négy év sok kihívást jelentett az ágazatban tevékenykedő cégek számára, a vendégéjszakák száma viszont meghaladhatja a pandémia előtti szintet.

Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati vezetője elmondta, a globális turisztikai ágazat teljesítménye megközelítette a pandémia előtti szintet, tavaly a szektor kilenc, míg idén 10-11 százalékot ad hozzá a globális GDP-hez. Görögország részesedése nagyobb, húsz százalék, míg Németországé kilenc százalék.
Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint nyáron hétmillió turista fordult meg Magyarországon. Kormányzati cél, hogy az idegenforgalom GDP-részaránya 2030-ra 16 százalékra növekedjék, ehhez évi ötvenmillió vendégéjszaka szükséges, így került fókuszba a reptér fejlesztése.
Júliusban 11 százalékkal nőtt a külföldi, míg fél százalékkal csökkent a belföldi utazók száma. Ez a külföldi turizmusnak köszönhető, mivel népszerű úticélok többek között Horvátország és Görögország is.
Az MBH-nál ugyanakkor összességében azt várják, hogy a pandémia előtti szintet éri el a turizmus, amihez hozzájárul a reálbérek növekedése, a Szép-kártya költések és az infláció normalizálódása is. A legtöbb külföldi vendég Ausztriából, az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából érkezett, a magyarok körében pedig továbbra is a Balaton környéke a legnépszerűbb.
A vendéglátást illetően uniós tendencia a munkaerőhiány. A vendéglátóhelyek száma csökkenő trendet mutat, egy év alatt kétezerrel lett kevesebb a helyek száma (főleg Budapesten és Békés megyében), ugyanakkor hatezerrel több vendéglátóegység van, mint a pandémia évében.
Szarka László, az MBH Bank középvállalati üzletágának igazgatója két kihívási területet említett: egyik a pandémia, a másik pedig az orosz–ukrán háború következményei. A koronavírus-járvány nyomán visszaeső forgalom mellett a fenntartás is nehézkessé vált, támogatott hiteleket nyújtottak a partnereknek a fennmaradáshoz, illetve a munkabérek kifizetéséhez. E téren
jelentős a szerepe a Széchenyi-kártya-programnak.
Jelentős digitalizációs fejlesztéseket is el kellett végezni, kialakultak az eddigiekkel ellentétes működésű vendéglátóegységek is, csak kiszállításra alapozva működésüket – az online megrendelés platformját kellett kialakítani.