Az idei kukoricatermés nemcsak a mennyisége miatt gyengébb a jónál, hanem kisebb a tápanyagértéke, gyengébb a rosttartalma, nem lehet olyan jól hasznosítani, mint tavaly – mondta egy sajtóbeszélgetésen Kiss Péter, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség elnöke. Ez az egyik oka annak, hogy a takarmányfeldolgozók kénytelenek csökkenteni a takarmányban a kukorica arányát. Az ennél is súlyosabb ok viszont az, hogy az idei termés aflatoxinnal fertőzött. Ez a fertőzés súlyosabb a 2022-esnél, nagyobb területen terjedtek el, és magasabbak is az értékek. Az eddigi adatok szerint a most betakarított kukorica több mint negyven százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti. Jelenleg a betakarítás hatvan százalékánál tarthatnak a gazdálkodók, és nem lehet arra számítani, hogy javulna a helyzet – írja a Világgazdaság.
Fotó: Kisalföld/Huszár Gábor
Mint Kiss Péter elmondta, az aflatoxin-termelődés hőmérsékletfüggő, idén pedig négy héten keresztül volt akkora hőség, ami kedvezett a toxintermelődésnek. Ráadásul ez az egész Kárpát-medencét, illetve a délkelet-európai térséget érintette. A fertőzés mértéke attól is függ, hogyan sikerült az adott gazdálkodónak védekeznie a gyapottok-bagolylepke ellen, ahol ugyanis sikerült a védekezés, ott kisebb az esélye a magasabb toxintartalomnak. De az is igaz, hogy ha többször is időben szórták ki a megfelelő szert, de egy rovarirtást elmulasztottak, az olyan, mintha semmit sem csináltak volna – tette hozzá.
A helyzetet jól jellemzi, hogy 2022-ben a nyolc-kilences toxinfertőzöttségi értékek számítottak magasnak, most a harminc-negyvenes sem ritka.
Az öt feletti értékekkel rendelkező terményt – ami idén meghaladja a termés negyvenszázalékát – már nem, esetleg csak speciális célra tudják átvenni a felvásárlók. A két évvel ezelőtti helyzethez képest nemcsak a toxinfertőzés arányában van változás, hanem a fertőzött kukorica mennyiségében: ugyanis míg akkor a KSH adatai szerint 2,78 millió tonna termett, addig idén körülbelül kétmillió tonnával többet várnak.
Az idei mennyiség nagy része problémás tétel lesz. Kiss Péter nyomatékosan kéri a termelőket, hogy ne próbálják meg összeönteni a fertőzött tételt az egészségessel, mert azzal csak egy nagyobb kupac rossz tételt csinálnak, és rosszabbul járhatnak, mint ha a toxinmentes tételt külön eladnák.
Kiss Péter szerint most alapvető fontosságú, hogy a termelők tudják, milyen a kukoricájuk. Ahhoz pedig, hogy megállapíthassák, toxinmentes vagy fertőzött, illetve ha utóbbi, akkor milyen mértékben, hivatalosan kell mintát venni és bemérni a laboratóriumokban. A mintavétel azért különösen lényeges, mert az aflatoxin foltokban helyezkedik el, egy nem szakszerű mintavételnél simán előfordulhat, hogy mentesnek tűnik a tétel.
Egy bizonyos határérték fölött nem alkalmas a fertőzött kukorica takarmánynak. Különösen a tejelő teheneknél kell ügyelni erre. Az ipari feldolgozásnak pedig az a sajátossága, hogy az aflatoxin a folyamat alatt csak felszaporodik, így aztán a melléktermékként keletkező takarmányok is fertőzöttek lesznek. Ezért szigorúak a feldolgozók, és fordítják vissza a toxinos tételeket.
A magas toxintartalmú tételek már csak biogáz előállításra alkalmasak. Ki fog alakulni a piac ezekre a különböző minőségekre
– mondta Kiss Péter, aki szerint jelenleg a már csak biogáznak használható kukorica tonnánként húsz-harmincezer forinttal olcsóbb a takarmányként is hasznosítható tételeknél. A Gabonaszövetség elnöke szerint a toxinfertőzés most nem magyarországi, hanem dél-kelet-európai térségi probléma.
Emiatt most mindenki bajban van, az exportőrök is, ők ugyanis még akkor szerződtek le, amikor még úgy nézett ki, hogy kifejezetten jó kukoricatermés lesz. A takarmánykeverőknek változtatniuk kell a receptúrán, és nemcsak a kukorica egy részét kell helyettesíteniük, hanem az abból készült ipari melléktermékeket is.
Ezzel együtt úgy néz ki, hogy a hazai felhasználáshoz nem lesz elegendő jó minőségű hazai kukorica a piacon. Ez két éve is így volt, akkor egy ideig Ukrajnából érkezett be az áru, most viszont az ukrán kukoricára importstop van érvényben.
Bonyolítja a helyzetet, hogy közben pedig el kellene tüntetni a piacról a két évvel ezelőttinél jóval több toxinos kukoricát. Akkor egyébként ez szépen lassan „elkopott”, és még Olaszországba is szállítottak biogázüzemekbe. Voltak azonban olyan termelők is, akik megpróbálták a bennmaradó 2022-es toxinos termésüket a tavalyi, jó minőségű kukoricával keverni.
