Közeli, közvetlen és közvetett hatásai is lehetnek egy ilyen szabályozó intézkedésnek. Noha a budapesti lakásállomány csak kis részéről van szó, az egyetemisták lakhatási esélyei javulhatnak azzal, ha több lesz a hosszú távra bérelhető belvárosi lakás, számukra ugyanis szempont, hogy minél közelebb legyenek az általuk választott intézményhez. Ha csupán négy-ötezerrel nő a hosszú távra bérelhető lakások száma, máris nőnek a lehetőségek, és az árak is kedvezőbben alakulnak. Ez sem áresést jelent – mondta Balogh László –, hanem azt, hogy bővül a kínálat, és ahogyan a jövedelmek is nőnek, a piac alakulásával összességében megfizethetőbbé válik a lakhatás, nagyjából állandó keresletet feltételezve. Egy olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy évi kilencven napban maximálják a rövid távú lakáskiadást. Ez az időszak lefedheti a nyári időszakot, amikor a legnagyobb a kereslet, a fennmaradó időszakban, azaz a tanévre pedig bővülnek a lakhatási lehetőségek.
De nem csupán az egyetemistákra igaz ez. Ha nagyobb a belvárosi kínálat és változnak az árak, az is elképzelhető, hogy a kiköltözési hullámra is hatást gyakorol mindez. Hiszen aki nagyobb lakásba szeretne költözni, már nem feltétlenül kell az agglomerációban lakhatást keresnie. Azzal pedig, hogy az egyetemisták lehetőségei bővülnek a belvárosban, felszabadulhatnak az addig általuk bérelt (gyakran többszobás) külvárosi lakások.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!