Egyelőre a vadászok előtt is rejtély, miért csökkent harmadával az őzek száma Békésben

Mindez hatással van a vadászturizmusra is.

illusztráció Fotó: Shutterstock

Békés vármegye erdeiben korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány mintegy egyharmada eltűnt. A vadászok egyelőre nem tudják, mi áll a jelenség hátterében – mondta a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke hétfőn az MTI-nek. Hrabovszki János hozzáfűzte, a bajt először 2022 nyarán érzékelték, amikor a nyári aszály következtében az őzgidaállomány lényegében elpusztult. 

Elapadtak a suták, nem tudták felnevelni a szaporulatukat

– mondta. Az állomány lassan regenerálódik, mert az őzsuta évente egy, maximum két gidát tud felnevelni. Idén szintén azt tapasztalták a lelőtt egyedeket vizsgálva, hogy egy év alatti gida nincs.

2023-ban óriási mezeipocok-invázió volt az Alföldön, azt hitték, a rágcsálók ellen kijuttatott irtószer okozott mérgezést a vadaknál; de kiderült, hogy nem ez áll a háttérben. Bebizonyosodott, hogy nem volt az elhullás oka az sem, hogy megnőtt a mezőgazdasági területekre kijuttatott folyékony műtrágya mennyisége – magyarázta.

A problémát fokozza, hogy az őzek természetes ellensége, a sakálállomány rendkívüli módon elszaporodott. A vadászkamarai elnök elmondása szerint a nádi farkasnak is hívott állat pontos állományszáma nem ismert, de míg öt éve kétszázat lőttek ki, ez a szám mára meghaladja a nyolcszázat.

Hozzátette, a sakál elsősorban ellés idején vadászik az őzgidára és a dámborjúra, és bizonyíthatóan többet öl meg, mint amennyit elfogyaszt. Ám a szakemberek szerint önmagában ezzel sem magyarázható az őzállomány csökkenése.

Az elhullott állatokat laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá, hogy fény derüljön az állománypusztulás okára. Élősködők által okozott emésztőszervi megbetegedést azonosítottak, amelynek egyelőre nem tudják az okát – mondta az elnök.

Hrabovszki János elmondása szerint a vadászok elkezdték korlátozni saját magukat: míg korábban 4000–4200 őzbakot lőttek ki évente, most ez a szám nem éri el a háromezret sem. A suták esetén pedig a Békés Vármegyei Kormányhivatal elfogadja, hogy a kilövési tervet a vadászatra jogosultak – Békésben 85 ilyen szervezet van – „saját belátásuk szerint” csökkentsék. Korábban 250 őzsuta kilövése volt a terv, most ez a szám alig száz – jelentette ki.

Megjegyezte, mindez hatással van a vadászturizmusra is. Békés vármegyébe osztrák, német, szlovák vadászok utaznak őzbakra vadászni, az önkorlátozás jelentős bevételkiesést jelent.

Hrabovszki János elmondta, Békés és Csongrád-Csanád vármegyéből is kijelöltek 15-15 vadászati szervet, amelyek szervi-szövettani mintákat vesznek az elejtett őzekből, azokat az agrártudományi egyetem gödöllői laboratóriumába küldik vizsgálatra. Bíznak benne, hogy feltárják az állománycsökkenés okait.

Az elnök emlékeztetett: körülbelül hetven éve kezdett elterjedni az őz Békés vármegyében, korábban egyáltalán nem volt jelen a térségben. – Különleges jelenség volna, ha a természet szabályozná ismét vissza magát – fogalmazott.