Megdöntheti két évvel ezelőtti csúcsát a hazai használtautó-piac. Szeptemberben 79 500 használt személygépkocsi cserélt tulajdonost Magyarországon, 11,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban; már biztosan megdől a belföldi használtautó-piac forgalmának 2022-ben elért 825 ezres csúcsa – közölte a JóAutók.hu hétfőn a DataHouse előzetes adatai alapján. A közlemény szerint a soha nem látott piaci aktivitást az év további részében erősítheti az euróárfolyam is, ami miatt a korábban használtautó-importban gondolkodó vásárlók egy részének érdeklődése is inkább a belföldi piac felé fordul. A JóAutók.hu várakozása szerint az éves forgalom a belföldi használtautó-piacon a 880 ezres szint fölé is kerülhet idén.
Fotó: Mirkó István
A lakosság egyre nagyobb része pótolja a korábbi években elmaradt autóbeszerzéseit, amint jövedelmi helyzetének stabilizálódását tapasztalja, emellett a kamatesések felpörgették a hitelezett eladásokat is – jelezte Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója.
Eldőlhetett a garantált bérminimum sorsa, amelyet már a kormány is megtartana
A kormány is inkább megtartaná a 2007 óta meglévő garantált bérminimumot, így jó eséllyel 2027 után is maradhat a kettős elemű magyar minimumbérrendszer. – Az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy a garantált bérminimumnak helye és szerepe van a rendszerben – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akit elmúlt kormányzati megnyilatkozásai kapcsán kérdeztünk. A kabinet egészen 2030-ig számol a garantált bérminimummal.
Kiderült, hogyan változik az Airbnb szabályozása
A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amelynek összege hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben három és hat százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért.
Teljesen újjáépítenek tíz nagy pályaudvart
Az Építési és Közlekedési Minisztérium irányítása alatt tíz, nagy forgalmat bonyolító vasúti pályaudvart építenek újjá – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Lázár János kiemelte: magántőke bevonásával építik újjá a debreceni vasúti pályaudvart a program részeként.
A debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mintha egy bevásárlóközpont lenne; egy része vasúti érkezési pont, a többi üzletek, kereskedelmi szolgáltatóegységek részét képezi majd – közölte az építési és közlekedési miniszter.
Erre Debrecenből és az országból várnak magántőkét, tendert írnak ki, és pályáztatják a lehetőséget. Ennek a programnak a része lesz Debrecen mellett Győr és Szeged is.
Sikeres válaszok a kihívásokra: ezt várhatjuk a 21 pontos gazdasági akciótervtől
Összesen három korszakot ölelnek fel a 2010 óta működő Orbán-kormányok gazdasági intézkedései. A a 21 pontos akcióterv legnagyobb erénye, hogy úgy nyújt megoldást a legégetőbb kérdésekre, hogy tekintetbe veszi a költségvetési realitásokat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Magyar Nemzetnek úgy összegzett, az akcióterv mindhárom pillére más miatt fontos.
A lakhatás kérdése különösen a fővárosban problémás, de országos szinten is kevés lakás épül:
2023-ban hazánkban összesen 18 600 új lakás épült, idén várhatóan ennél is kevesebb fog, vélhetően 15-16 ezer. Az ideális szám valahol harmincezer körül lenne. Eközben a lakhatás a fővárosban már-már megfizethetetlenné vált, ez pedig egyrészt jóléti veszteséget okoz az itt élőknek, másrészt azt eredményezi, hogy sokan a főváros szűkebb-tágabb környékéről járnak be dolgozni, ami egyrészt környezetterhelés és időveszteség, másrészt pedig a Budapest környéki települések infrastrukturális kapacitását meghaladja. Harmadrészt, ha valaki a fővárosba költözne megfelelő munkahely reményében, de nem tudja megfizetni a lakhatást, fennáll a veszélye, hogy inkább valamelyik nyugat-európai városban próbálkozik tovább.
Noha a bérek az elmúlt tíz évben érdemben növekedni tudtak, még mindig jelentős elmaradás van a nyugat-európai országokhoz képest, de a régiós országok nagy része is előttünk jár: 2023-ban az egy órára jutó munkaerőköltség csak Romániában és Bulgáriában volt alacsonyabb a régiós tagországok közül. Regős Gábor hozzátette, a magas béremelkedési ütem mellett a felzárkózáshoz az is kell, hogy ezen növekmény egy részét ne vigye el a forint gyengülése.
A kkv-k természetszerűleg kevésbé hatékonyak a nagyvállalatokhoz képest, ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatok jellemzően kkv-k, az általuk megtermelt profit itt hasznosul, Magyarországot ők jobban hazájuknak érzik – magyarázta Regős Gábor. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a fejlesztése kiemelt cél kell hogy legyen. Hozzátette, a kkv-k fejlesztése szükséges a bérszínvonal emelkedéséhez is, hiszen ez segíti a magasabb bérek kigazdálkodását is. Ez a nagyvállalatok esetében kevésbé probléma, hiszen mint láttuk, régiósan most sem fizetik túl a magyar munkavállalókat – persze fontos az is, hogy a magyar gazdaságban magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelenjenek meg.
