Eldőlhetett a garantált bérminimum sorsa, a lakhatásra is választ ad a 21 pontos akcióterv

Egyre többen pótolják a korábbi években elmaradt autóvásárlásaikat. Megújul tíz vasúti pályaudvar, köztük a debreceni. Három fő pillérre épül a 21 pontos gazdasági akcióterv, egyik kiemelt terület a lakhatás. Heti összefoglaló.

A lakhatást Budapesten kívánja szabályozni a kormányzat Fotó: Pixavril

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben három és hat százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. 

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatoknak, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért.

 

Teljesen újjáépítenek tíz nagy pályaudvart

Az Építési és Közlekedési Minisztérium irányítása alatt tíz, nagy forgalmat bonyolító vasúti pályaudvart építenek újjá – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Lázár János kiemelte: magántőke bevonásával építik újjá a debreceni vasúti pályaudvart a program részeként. 

A debreceni pályaudvart úgy kell elképzelni, mintha egy bevásárlóközpont lenne; egy része vasúti érkezési pont, a többi üzletek, kereskedelmi szolgáltatóegységek részét képezi majd – közölte az építési és közlekedési miniszter.

Erre Debrecenből és az országból várnak magántőkét, tendert írnak ki, és pályáztatják a lehetőséget. Ennek a programnak a része lesz Debrecen mellett Győr és Szeged is.

 

Sikeres válaszok a kihívásokra: ezt várhatjuk a 21 pontos gazdasági akciótervtől

Összesen három korszakot ölelnek fel a 2010 óta működő Orbán-kormányok gazdasági intézkedései. A a 21 pontos akcióterv legnagyobb erénye, hogy úgy nyújt megoldást a legégetőbb kérdésekre, hogy tekintetbe veszi a költségvetési realitásokat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Magyar Nemzetnek úgy összegzett, az akcióterv mindhárom pillére más miatt fontos.

A lakhatás kérdése különösen a fővárosban problémás, de országos szinten is kevés lakás épül:

2023-ban hazánkban összesen 18 600 új lakás épült, idén várhatóan ennél is kevesebb fog, vélhetően 15-16 ezer. Az ideális szám valahol harmincezer körül lenne. Eközben a lakhatás a fővárosban már-már megfizethetetlenné vált, ez pedig egyrészt jóléti veszteséget okoz az itt élőknek, másrészt azt eredményezi, hogy sokan a főváros szűkebb-tágabb környékéről járnak be dolgozni, ami egyrészt környezetterhelés és időveszteség, másrészt pedig a Budapest környéki települések infrastrukturális kapacitását meghaladja. Harmadrészt, ha valaki a fővárosba költözne megfelelő munkahely reményében, de nem tudja megfizetni a lakhatást, fennáll a veszélye, hogy inkább valamelyik nyugat-európai városban próbálkozik tovább. 

Noha a bérek az elmúlt tíz évben érdemben növekedni tudtak, még mindig jelentős elmaradás van a nyugat-európai országokhoz képest, de a régiós országok nagy része is előttünk jár: 2023-ban az egy órára jutó munkaerőköltség csak Romániában és Bulgáriában volt alacsonyabb a régiós tagországok közül. Regős Gábor hozzátette, a magas béremelkedési ütem mellett a felzárkózáshoz az is kell, hogy ezen növekmény egy részét ne vigye el a forint gyengülése.

A kkv-k természetszerűleg kevésbé hatékonyak a nagyvállalatokhoz képest, ugyanakkor a magyar tulajdonú vállalatok jellemzően kkv-k, az általuk megtermelt profit itt hasznosul, Magyarországot ők jobban hazájuknak érzik – magyarázta Regős Gábor. Ebből következik, hogy ennek a szektornak a fejlesztése kiemelt cél kell hogy legyen. Hozzátette, a kkv-k fejlesztése szükséges a bérszínvonal emelkedéséhez is, hiszen ez segíti a magasabb bérek kigazdálkodását is. Ez a nagyvállalatok esetében kevésbé probléma, hiszen mint láttuk, régiósan most sem fizetik túl a magyar munkavállalókat – persze fontos az is, hogy a magyar gazdaságban magasabb hozzáadott értékű tevékenységek jelenjenek meg.