Az ukrán–orosz konfliktus közepette az egész világon folyamatosan kiemelt figyelmet kap a zaporizzsjai atomerőmű és az utóbbi hetekben az oroszországi kurszki atomerőművel kapcsolatos híradások. A békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények, köztük az atomerőművek elleni fegyveres támadás vagy az ezzel való bármilyen fenyegetés semmilyen módon nem elfogadható, hiszen a nukleáris biztonságnak meg kell előznie bármilyen más szempontot – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a közelmúlt eseményei kapcsán, megjegyezve, hogy sajnálatos módon azt láthatjuk, a hivatkozott két atomerőmű esetében folyamatosan sérül ez az alapelv, ami komoly aggodalomra adhat okot világszerte.
Általánosságban fogalmazva az atomerőműveket alapvetően úgy tervezik, hogy képesek legyen ellenállni bizonyos külső és belső hatásoknak, de egyáltalán nem arra, hogy háborús helyzetben bármilyen tüzérségi vagy egyéb támadás érje őket, hiszen ezek mind-mind növelik a kockázatot. A zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban elmondható, hogy az adott telephely hat, VVER–1000 típusú egysége már hosszú ideje hideg leállított állapotban van, ami a harci események közepette biztonságosabb, mintha ezek üzemelnének. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség legutóbbi jelentése megerősíti, hogy elegendő víz áll rendelkezésre a blokkok biztonságos hűtéséhez. Ugyanakkor a telephelyen augusztus 11-én támadás történt, amelynek következtében az egyik hűtőtoronynál tűz keletkezett. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a zaporizzsjai atomerőművel csernobili típusú és nagyságú baleset technológiai és fizikai okokból nem következhet be.
Hárfás Zsolt rámutatott, az oroszországi kurszki atomerőmű esetében azonban teljesen más a helyzet, hiszen az elmúlt időszakban az ukrán hadsereg betört orosz területekre. Ezen az orosz atomerőmű-telephelyen lévő négy, csernobili típusú, de azóta már továbbfejlesztett RBMK típusú egység található, amelyekből az első kettőt már véglegesen leállítottak, a 3–4. blokkból pedig jelenleg egy üzemel, a másik pedig tervszerű karbantartáson esik át. Aggodalomra adhat okot, hogy ezek az egységek nem rendelkeznek nagy teherbírású, hermetikusan zárt épülettel, ami rendkívül sebezhetővé teszi a létesítményt. Éppen ezért egy esetleges tüzérségi vagy egyéb támadás hatalmas biztonsági kockázatot jelentene, ami a legrosszabb forgatókönyv szerint akár hatalmas mennyiségű radioaktív anyag környezetbe jutását jelentené.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami vállalat vezérigazgatója Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség való szeptemberi tárgyalása során az atomerőmű elleni támadás következményeit így fogalmazta meg:
Csernobil bemelegítésnek tűnik majd ahhoz képest, ami akkor fog történni, ha katonai csapást mérnek egy üzemelő RBMK–1000 típusú egységre.
Mindezek miatt a feleknek mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomerőművek biztonsága maximálisan szavatolható legyen. Ugyanis a nukleáris biztonságnak minden körülmények közepette elsőrendűnek kell lennie.
