Ha egész kis korban már bevonják a gyerekeket a pénzzel kapcsolatos ismeretek elsajátításába, lesz esélyük arra, hogy megtanulják egészségesen kezelni a pénzügyeiket, megalapozott pénzügyi tudatossággal kezdjék meg a gazdálkodást a felnőtt életükben. A korai edukálás célja, hogy az iskolai évek alatt több szinten is bepillantást nyerjenek a pénzügyi világba, megtanulják, mi az a költségvetés, az adósság, a jelzáloghitel a nyugdíj.
Fotó: Mirkó István
Az Egyesült Királyságban egy kormány által támogatott szervezet foglalkozik a kicsik pénzügyi oktatásával. Témák széles skáláját ölelik fel, ráadásul a gyermekek igényeire reagálva: a bankjegyek és érmék felismerésétől, az alapvető gazdálkodáson, a megtakarításon át a szükségletek közötti különbség megértéséig. De tanítják a pénz és a munka közötti kapcsolatot és a pénz biztonságba helyezését, értékének megőrzését is – írja az Euronews.
Biztos, hogy érdemes ilyen korán elkezdeni?
A brit szakértők azt mondják, hogy a Z generációra jellemző magas szintű digitális képességek mellett aggályosan hiányosak a pénzügyi ismereteik. Az iskolának és a szülőknek egyaránt gondoskodniuk kell arról, hogy olyan új, innovatív módszerekkel képezzék őket, amelyek felkeltik az érdeklődésüket. A pénzügyi ismeretek elsajátítása nemcsak a kamatlábak vagy adózás megértését jelenti, ez az alapja a szilárd üzleti döntések meghozatalának. Egy olyan egyszerű dolog, mint például a zsebpénz értékének megvitatása az általános iskolákban, sokat segíthet a megalapozott jövőbeli befektetésekért. Az oktatásnak játékosnak kell lenni, nem kell nyomást helyezni a gyerekekre, jelezték a szakértők. Emellett létfontosságú, hogy ebben a gyorsan fejlődő digitális világban felvértezzük a gyerekeket a szilárd pénzügyi tudatosság kialakítására. A digitális pénzügyi bűnözés elterjedt és egyre növekszik, meg kell tanulniuk megvédeni az adataikat és a pénzüket.
A pénzügyi tudatossághoz meg kell tanulniuk a gyerekeknek:
- mi a pénz és honnan származik;
- egyszerű költségvetési koncepciókat, mi a szükséglet és mi a megtakarítás;
- pozitív hozzáállást a pénzhez;
- elhiggyék, ők irányíthatják pénzügyi döntéseiket;
- a kockázat érzékelését;
- középiskolában pedig a hitelkártyák működését, a befektetéseket, a tőzsdét.
A brit szakértők szerint a széles körű pénzügyi oktatás akadálya, hogy időigényes és költséges a pénzügyi oktatási anyagok kidolgozása és a tanárképzésbe való befektetés. Másrészt a pénzügyi oktatás sok más fontos tantárggyal versenyez, így minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni arra, hogy ahol lehetséges, szóba kerüljenek a pénzügyek is. A magyar általános és középiskolákban minden tanévben megrendezik a pénzügyi ismereteket átadó PÉNZ7 elnevezésű tematikus hetet. A hazai PÉNZ7-et 2015-ben a Magyar Bankszövetség a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködésben indította el, az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának szakmai támogatásával.
Pénzügyileg tudatos gyerekek kontra boldogságra vágyó szülők
Egy friss, reprezentatív kutatásban azt mérték fel, mit gondolnak a sikerről és a boldogságról a Z generációs tinédzserek és az X generációhoz tartozó szüleik. Elsősorban a lehetőségek kihasználása kell a sikerhez a 15–19 éves tinik szülei szerint, akik a kemény munkát szinte egyáltalán nem, a diplomát és a jó szakmát pedig harmadannyira tartják fontosnak manapság, mint azt, hogy valaki élelmes legyen – derül ki az UniCredit Bank reprezentatív felméréséből, amely a felnőttkor küszöbén álló nagykamaszokat (Z generáció) és szüleiket (X generáció) faggatta a sikeresség és boldogság kérdéséről.
Az is kiderült, a kemény munka jelentősége a szülők szerint eltörpül: mindössze hat százalékuk véli úgy, hogy sok munkával sikeres lehet a gyermeke. A lehetőségek ügyes kihasználása után a szülők a legnagyobb fontosságot annak tulajdonítják, hogy gyermekük okuljon a saját hibáiból, valamint azt, hogy megtanuljon a pénzzel bánni (57-57 százalék).
Ezzel szemben a Z generációs magyar fiatalok többsége szerint az lehet igazán sikeres, aki jól tud bánni a pénzzel és az emberekkel: a válaszadók 71, illetőleg 56 százaléka nyilatkozott így. A megkérdezett fiatalok harmada véli úgy, hogy vállalkozóként sikeres lehetne (33 százalék), ám ezzel mindössze a szülők 12 százaléka ért egyet. A megkérdezett tinik a szüleiknél jóval nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakmaválasztásnak és a felsőfokú tanulmányoknak is: 51 százalékuk szerint egy jó szakma, 43 százalékuk szerint egy diploma sikeressé teheti őket a jövőben.
A fiataloknak fontos a pénz
A boldog élet további építőköveiről azonban már eltér a szülők és a gyermekek véleménye. A szülőknél a párkapcsolatot rögtön a családalapítás és gyermeknevelés követi a rangsorban (28 százalék), míg a fiatalok nagyobb fontosságot (39 százalék) tulajdonítanak annak, hogy sok pénzük legyen.
Míg tehát a pénz szerepe és a pénzügyi tudatosság több kérdés kapcsán is kiemelt szerepet játszik a gyerekek életszemléletében, addig a szülőknél a pénz, mint „a boldogság egyik forrása” a ranglétra legalsó fokára került: mindössze 14 százalékuk szerint fontos a boldogsághoz az anyagi jólét. De ha nem tanítják meg a gyerekeiknek azt, hogy okosan bánjanak a pénzükkel, akkor valóban nem fogja őket boldogítani a pénz.
