Jócskán megugrik a szabálytalanul felhúzott építményekre kiszabható bírság összege

Az egy éve létrehozott építészeti törvényhez kapcsolódóan január 1-jétől új településrendezési szabályzás, a TÉKA lép majd életbe. A TÉKA hatályba lépését megelőzően már október 1-jétől alkalmazni kell azonban azt az új, építésügyi hatósági eljárásokról szóló rendeletet, amely egyebek mellett jelentősen megváltoztatja az építési engedély nélkül létesített épületek legalizálásának szabályait is.

Illusztráció Fotó: Kisbenedek Attila Forrás: AFP

Hatósági bizonyítvány kérhető a tízéves intézkedési határidőn belül is a jogszerűtlenül épített azon épületekre, amelyek esetében – az építtető szerencséjére – úgy változott a jogszabály, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtásakor már nem volt építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött az elvégzett munka.

Jámbor Attila kiemelte, hogy 

ha az épület szakszerűtlen, vagyis nem felel meg a helyi vagy országos építésügyi követelményeknek, akkor nem lehet sem hatósági bizonyítvánnyal, sem fennmaradási engedéllyel legalizálni az épületet. 

Mint mondta, már 2016-ban megszűnt az a lehetőség, hogy a közérdek sérelmével nem járó épületek a hatóságok mérlegelése alapján kaphassanak fennmaradási engedélyt, de ezt az új jogszabályok sem teszik lehetővé. A tíz évnél régebben fennálló épületek hatósági bizonyítványai esetében speciális, új előírás, hogy a helyi építési szabályzatokból csak bizonyos követelményeket kell vizsgálni, vagyis az egyébként szakszerűtlen épület erre tekintettel nem lesz szabálytalan. Érdekességként kiemelte, hogy 

így az is elképzelhető, hogy olyan épületet legalizálhatunk, amelyre október 1-jét megelőzően nem kaphattunk volna fennmaradási engedélyt.

Az építtetőknek könnyebbséget jelenthet az is, hogy a kivitelezés során elkövetett eltérésekre tűréshatárt vezettek be, amelyeknél a hatóság nem szankcionálhat, ez azonban nem túl tág. A tervektől az alábbiak szerint lehet büntetlenül eltérni: a külső alaprajzi mérettől 1 százalékban, de legfeljebb 2 négyzetméterre, a beépítési magasságnál 1 százalékban, de legfeljebb 0,2 méternyire, a helyszínrajzi elhelyezéséhez képest pedig 0,1 méterre.

Jámbor Attila arra is figyelmeztetett, hogy a fennmaradási engedély hiánya komoly építésügyi bírsággal is járhat, amelyek összege igen jelentősen emelkedett. Az építésügyi bírság számításának egyik tételei, az egységárak egyebek mellett az alábbiak szerint változtak:

• A szabálytalanul épült lakó, üdülő, kulturális, nevelési, oktatási, hitéleti, egészségügyi, szociális, igazgatási rendeltetésre szolgáló épület esetében a korábbi 180 ezerről 600 ezerre,
• a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató, sport, szállás, iroda, ipari rendeltetésre szolgáló és egyéb közhasználatú épületeknél 250 ezer helyett 800 ezerre
• gazdasági tevékenység céljára szolgáló, tárolási, raktározási, mezőgazdasági funkciójú épületek esetében 130 ezerről 500-ra
• pince, mélygarázs, egyéb terepszint alatti építmény esetében 13 ezer forint helyett 400 ezerre 

nőtt a büntetés.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a ténylegesen fizetendő bírság nem változott ilyen drasztikus mértékben, mivel a bírság számításának másik eleme, a szabálytalan építési tevékenységhez kapcsolódó százalékos érték jelentősen csökkent, például engedély nélküli építésnél 50 százalékról, 20 százalékra, egyszerű bejelentés nélküli építésnél 30 százalékról 12 százalékra, illetve eltörölték a korábbi alapbírságokat is. 

Egy üdülő 25 mégyzetméterrel történő engedély nélküli bővítése a 2024. szeptember 30-ig megindult eljárás esetében 2 510 000 forint bírsággal jár, amelyből 260 ezer forint volt az alapbírság, míg október 1-je után indult fennmaradási engedélyezési eljárásban már 3 millió forint építésügyi bírságot kap az építtető.

A szakértő szerint ez jelentős összeg, így továbbra sem é éri meg szabálytalanul építkezni.