Az országos lefedettséggel rendelkező ingatlanközvetítői hálózat, a Duna House 2024. január–október közötti értékesítési adatai szerint 13 vármegyében tapasztalható négyzetméterár-emelkedés az előző évi árszinthez képest – mondta el lapunk megkeresésére Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.
Kifejtette: a legjelentősebb, húszszázalékos, vagy azt meghaladó drágulást Győr-Moson-Sopron, Somogy, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye használtingatlan-piacán mértek. Két számjegyű, 14-16 százalék közötti áremelkedést mutatnak Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Baranya, valamint Hajdú-Bihar vármegye tranzakciói. Csekélyebb, öt-hét százalék közötti mértékben növekedett a használt ingatlanok átlagos négyzetméterára Vas, Csongrád, Békés, Fejér és Zala vármegye területén – sorolta. Változatlan maradt a használt otthonok egységára Heves és – az egyébként legalacsonyabb átlagárúnak számító – Nógrád vármegye ingatlanpiacán, minimális, kétszázalékos emelkedés realizálódott Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyében. Veszprém vármegye átlagos négyzetméterárai azonban ötszázalékos mérséklődést mutatnak az idei évben.
Négyzetméterárakat nézve ez úgy néz ki, hogy a kelet-magyarországi régióban a használt ingatlanokért fizetett átlagos négyzetméterár megyei szinten 224–622 ezer Ft/négyzetméter körül alakul, élen Hajdú-Bihar (622 ezer Ft/m2), Csongrád (440 ezer Ft/m2) és Bács-Kiskun (377 ezer Ft/m2) vármegyével, a három legalacsonyabb négyzetméterárral rendelkező terület: Nógrád (224 ezer Ft/m2), Békés (232 ezer Ft/m2) és Jász-Nagykun-Szolnok (283 ezer Ft/m2). Heves vármegyében háromszázezer forint körüli, míg Borsodban és Szabolcsban 320–343 ezer forint az átlagos négyzetméterár.
Az átlagszámítás módjához hozzátartozik, hogy a megyeszékhelyek minden esetben az adott térség legmagasabb átlagárú települések közé tartoznak. Emellett az olyan meghatározó településeken mint Debrecen, Szeged és Kecskemét az adott megye eladó ingatlanjainak nagyjából fele található. Ehhez hozzájön még, hogy a lakások négyzetméterára magasabb, míg a házaké alacsonyabb, a kistelepüléseken pedig jobbára mindenütt házakat kínálnak eladásra. Ezenkívül meghatározó még az infrastruktúra, munkalehetőségek, a határok közelsége és a kistelepülések darabszáma és az idegenforgalom is. Az adott megyék tehát a tavalyi árszintekhez képest drágultak.
Nyugat-Magyarországon Győr-Moson-Sopron megye vezeti a sort 557 ezer forintos négyzetméterenkénti költséggel, a második 562 ezer forinttal Veszprém, a harmadik helyen pedig Somogy vármegye (439 ezer Ft/m2) árszintje áll, de Baranya vármegye is kevéssel maradt csak el az utóbbitól. A Tolna, Zala és Vas vármegyei átlagos négyzetméterár a legkedvezőbb, ezeken a területeken 216, 373, 393 ezer forint az átlag négyzetméterenként. Fejér és Komárom-Esztergom vármegye közel azonos, 395-400 ezer forint körüli egységáron kínálja a használt ingatlanokat.
A Pest vármegyei használt lakások és házak 525 ezer forint körüli négyzetméteráron találtak gazdára idén, míg a fővárosi otthonteremtők 903 ezer forintot fizettek átlagosan a használt otthonok négyzetméteréért.
A fővároson kívüli területek átlagosan 13 százalékkal drágultak, így országosan 440 ezer forintra emelkedett a vidéki használt ingatlanok átlagos négyzetméterára. Az idei év első tíz hónapjának értékesítési adatai alapján minimálisan zárul az olló a fővárosi használt lakások mérsékeltebb drágulásának köszönhetően.
A vizsgált vármegyeszékhelyeken a használt ingatlanokat illetően átlagosan 14 százalékkal emelkedett a fajlagos költség az otthonteremtés során, leginkább a győri ingatlanok drágultak, Szolnok esetében pedig enyhe, négyszázalékos csökkenést mutatnak az adatok.
