Ha egy társadalomban nincs kommunikációs kultúrája a veszteséggel kapcsolatos következményeknek, ha nem természetes a halálról, betegségről, elmúlásról beszélgetni, akkor még nehezebb a praktikus dolgokról egyeztetni – hívta fel a figyelmet Rajkó Andrea tabukutató. Kiemelte, így az életben maradt családtagokra vár, hogyan temessék el szerettüket és mi legyen a végrendelettel a hagyatéki eljárás során.
Az elmúlt két évben nemzetközi szinten megnőtt azoknak a techvállalkozásoknak a száma, melyek online platformon az életvégi tervezéshez adnak támogatást, tanácsadást – derült ki a B120 LifeTresor felméréséből.
Különböző területeket ölel fel az életvégi tervezés az egészségügyi rendelkezésektől kezdve a digitális hagyatékon át egészen a temetési szertartással kapcsolatos egyedi kérésekig.
A pénzügyi tudatosság is része a tudatos örökségtervezésnek, hiszen különféle információkat gyűjthetünk ahhoz, hogy átgondolt döntést hozhassunk, biztonságban tudjuk vagyonunk sorsát. A tervezés ugyanis abban segíthet, hogy még életünkben rendelkezzünk: egy érzelmileg terhelt időszakban az örökösök ne rögtön nehézséggel találják szemben magukat a hagyatékhoz szükséges vagyonlista összeállításánál.
A mostani felmérés rávilágít arra, hogy a megkérdezetteknek csupán 25 százalékának van valamilyen örökségterve.
Ugyanakkor a válaszadók közel kétharmadát foglalkoztatja az örökségtervezés, és főleg az, hogy haláluk után mi lesz a vagyonukkal, hogyan jut el a vagyonuk az örököseikhez – sokkal kevesebb fejtörést okoz, hogy kikre szeretnék vagyonukat hagyni. Egy új szabályozás szerint az örökös hiányában az ingatlan fekvése szerinti település önkormányzata válik a törvényes örökössé, de ez nem vonatkozik mezőgazdasági területekre.
Magyarországon, illetve a régióban elsőként indult el a tudatos örökségtervezéssel foglalkozó startup, a B120 LifeTresor. Az online platform alapítója, Horváth József úgy látja, hogy az örökségtervezés bármely életkorban aktuális, öngondoskodást és a szeretteinkről való gondoskodást is jelent. A hagyatéki eljárást nagyban megkönnyíti, ha az örökösök naprakész tudással és vagyonlistával rendelkeznek, hiszen így egy értékes könyv, kriptoszámla vagy egy olyan osztatlan közös földtulajdon is az örökség része lehet, melyről a családtagok korábban nem hallottak. A kutatásban részt vevő személyek leggyakoribb vagyonelemként a bankszámlát és az ingatlant jelölték meg.
A startup felmérése megmutatta továbbá, hogy a válaszadók közepesen tájékozottnak érzik magukat az öröklési ügyekben.
Tájékozottabbak azok a személyek, akiknek volt örökléssel kapcsolatos tapasztalatuk az elmúlt tíz évben, különösen azok, akik találkoztak valamilyen nehézséggel az öröklés során. Akiknek már volt negatív tapasztalata, sokkal nyitottabbak az örökléstervezéssel kapcsolatos lehetőségekre: tisztában vannak vele, mennyi nehézséget hozhat magával az információk hiánya, mennyire meghosszabbítják a hagyatéki eljárás folyamatát.
