Ki a felelős akkor, ha a mesterséges intelligencia kartellezik?

Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet elnöke, Rigó Csaba Balázs lapunknak elmondta, hol tart a Temu, a Microsoft és a Spar vizsgálata, de beszélt arról a sajtó által felkapott vasúti kartellről is, amelyben Mészáros Lőrinc volt vejének cégcsoportját bírságolta meg a GVH Versenytanácsa 1,2 milliárd forintra.

Rigó Csaba GVH elnök interjú. 2024.09.16 Budapest Fotó: Csudai Sándor A képen: Rigó Csaba Fotó: Csudai Sándor

– Éppen karácsony előtt bocsátottuk társadalmi egyeztetésre a kérdésben készült jelentésünk tervezetét. Megállapítottuk, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások száma Magyarországon.

– Egyesek szerint az egyajánlatos közbeszerzés a korrupció melegágya, mások viszont azzal érvelnek: bizonyos szolgáltatásoknál, termékeknél annyira különleges a beszerzés tárgya, hogy eleve csak egy-egy vállalkozás jöhet szóba szállítóként. Mi az igazság?

– Mi úgy látjuk, még tovább csökkenthető az egyajánlatos közbeszerzések száma, ennek érdekében pedig javaslatokat is megfogalmaztunk. Egyébiránt az ilyen eljárások csökkentését általános és konkrét intézkedésekkel Magyarország azért vállalta, hogy hozzájusson a befagyasztott uniós forrásokhoz. A hazánknak jog szerint járó pénzek megszerzéséért jövőre további témakörökben is elemzésbe kezdünk. 

Azt ugyanakkor leszögezhetjük, hogy a kormányzat által az Európai Bizottság felé vállalt intézkedések eredményesek, így ha pusztán szakmai alapon közelítjük meg az uniós pénzek kérdését, akkor nem lehet kétség, hogy a forrásoknak meg kell érkezniük a magyar költségvetésbe.

– Az uniós pénzek mellett az utóbbi időben szintén fontos gazdasági téma volt az infláció. A drágulás megfékezésében szerep jutott a GVH-nak is, például az Árfigyelő kapcsán. Jövőre is működik majd a hazai piac hat legnagyobb boltláncának árait napi szinten összehasonlító állami internetes felület?

– Az online Árfigyelő 2025-ben is a magyarok rendelkezésére áll.

– Kiszámolták, mekkora hasznot hajtott a rendszer?

– Elöljáróban: az árak átláthatósága egyértelműen fokozta a versenyt a nagy kereskedelmi láncok között, így az online Árfigyelő is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült letörni és kordában tartani az élelmiszer-inflációt. A kérdésre a konkrét választ az a tőlünk függetlenül készült szakmai elemzés adta meg, amely szerint a magyar lakosság alig három hónap alatt húszmilliárd forint körüli összeget takaríthatott meg az Árfigyelő árcsökkentő hatása nyomán. Vagyis a rendszer jó a magyar embereknek, különösen a családoknak. Az elmúlt hetekben, a karácsony előtti bevásárlások időszakában nőtt is a felhasználók száma.

– Korábban a hatóság arra jutott, hogy az élelmiszerek drágulásában egyes kiskereskedelmi szereplők profitéhsége is közrejátszott. Zajlik most emiatt vagy teljesen más téma kapcsán GVH-vizsgálat a szektorban?

– Több is, számos boltlánc érintett ezekben. Az eljárásaink közül egyet emelek ki: tiltott árrögzítés gyanújára bukkantunk egy népszerű üdítőital körül. Felmerült annak lehetősége, hogy a termékeket gyártó szereplő meghatározta azt a legkisebb árat, amennyiért az árut itthon értékesíthetik a kiskereskedők.

– Jól sejtem, hogy nem árulja el, melyik üdítőről van szó?

– Jól. Egyelőre nem tehetem.

– S arról beszámolhat-e, hol tart a Spar ügyében zajló vizsgálat? Az osztrák cég körül az ősszel politikai turbulencia alakult ki, amihez az ársapkákat jogellenesnek kimondó uniós bíróság ítéletéről alkotott véleményével egy kicsit ön is hozzájárult.

– Véleményemben nem voltak politikai megfontolások, a szakmai megközelítésen alapuló állításomat, miszerint az uniós bíróság a magyar emberek szempontjából rossz döntést hozott, fenntartom. De ez talán kevésbé fontos. A lényeg, hogy a versenyhatóság a Sparnál amiatt kezdett úgynevezett utóvizsgálatot, hogy ellenőrizzük, a cég teljesítette-e korábbi vállalásait. 

A boltláncot 2020-ban azon értük, hogy jelentősen visszaélt piaci erejével a hazai beszállítók kárára. A GVH a jogsértés megállapítása mellett akkor arra kötelezte a Spart, hogy teljesítse az összesen 1,7 milliárd forint értékű vállalásait.

Például azt, hogy növeli a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit és munkahelyeket hoz létre. Várhatóan a jövő év első felében végzünk annak az értékelésével, hogy mindezt a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e.

– Beszélgetésünket az év végi bírságokkal kezdtük, úgyhogy ne mulasszuk el a kérdést: mekkora büntetést róttak ki idén összesen?

– A Versenytanács által kiszabott bírság meghaladta a 4,2 milliárd forintot. A szám ugyanakkor önmagában nem ad teljes képet. A GVH együttműködésre törekszik, és erre biztatja a gazdasági élet szereplőit is. Többen éltek is ezzel, beismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról, különböző vállalásokat tettek. Aktív együttműködésüknek köszönhetően az érintett vállalkozások idén mintegy 2,5 milliárd forintos bírságcsökkentésben részesültek.

– Számíthatnak az esetleges büntetés mérséklésére az olyan világcégek is, mint például a Temu vagy a Microsoft? Mindkettőt vizsgálják ugyanis.

– Ne szaladjunk előre egyik ügyben sem. A Temu kapcsán egyelőre annyit mondhatok el, hogy az eddigi információk szerint reklámjaiban az internetes kereskedelmi cég 95 százalékos, vagy még ennél is nagyobb kedvezményeket hirdet, azonban a webáruházában nem nagyon találni ilyen mértékű akciókat. Probléma az is, hogy a Temu a vásárlási folyamat minden pontján sürgető üzenetekkel gyakorol pszichés nyomást a vásárlóra, miközben nem tájékoztat megfelelően. 

Az eljárásunk folyamatban van, akárcsak a Microsoft-vizsgálat.

– Az óriáscégek együttműködők?

– Az elmúlt években kivívtuk, hogy komolyan vegyenek minket. A Microsoft ügyéről annyit még elmondanék, hogy a cég Bing nevű keresőprogramja miatt vizsgálódunk. A lényeg itt az, hogy a mesterséges intelligencia hozzáfér a felhasználók által megosztott tartalmakhoz, adatokhoz, információkhoz, a szolgáltatás szabályzatai és a tájékoztatók ugyanakkor nagy terjedelműek, ellentmondásosak, egyes esetekben pedig csak angolul érhetők el.

– Ha már mesterséges intelligencia: milyen jelentősége volt a GVH októberben lezárt piacelemzésének?

– Alaposan áttekintettük, miként hat a piaci versenyre a mesterséges intelligencia alkalmazása és arra jutottunk: sürgősen lépni kell. A helyzet úgy áll, hogy a technológiai óriásvállalatok versenyelőnyére már alig akadnak szavak. Ezeknél a cégeknél vannak a szerverek, ezek kínálják a felhőszolgáltatásokat, ott gyűlnek elképzelhetetlen mennyiségben az adatok, ahogy a pénz, és a szakértelem is náluk van. Szóba nem jön, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyre kelhetnének a techóriásokkal, de azért tenni kell, hogy a kisebb hazai szereplők legalább a mesterséges intelligencia alkalmazását megkezdjék. Már csak azért is, mert a mesterséges intelligenciával olyan mértékben növelhető a vállalati hatékonyság, ami a GDP-t is képes megmozgatni. Ezért számos javaslatot tettünk, ezek mind a versenyképesség növeléséről és a kkv-k helyzetbe hozásáról szóltak. 

A mesterséges intelligencia piaci hatásának elemzését folytatjuk, vannak még feltérképezetlen területek.

– Például?

– Például az, miként kell megítélni, ha a mesterséges intelligencia hoz létre kartellt.

– Hogyan fordulhatna ez elő?

– Mondjuk úgy, hogy a mesterséges intelligencia végzi egy cégnél az árazást, miközben a versenytársak is így szabják meg az áraikat. Előfordulhat-e, hogy a két ármeghatározó rendszer kapcsolatba lép egymással és egyeztet. Hiszen az a feladatuk, hogy feltérképezzék konkurenciájuk árképzését. Ki a felelős, ha így jön létre kartell, és el lehet-e tiltani a mesterséges intelligenciát a jogszerűtlen magatartástól?

– Tapasztalataikat megosztják majd szélesebb körben?

– Hogyne, és erre megvannak a megfelelő fórumaink is. A GVH a Magyar Compliance Akadémia keretei között például jól működő kapcsolatot alakított ki a szakmával, és a következő évben is számos aktuális témában tervezünk rendezvényeket.

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke (Fotó: Fotó: Csudai Sándor)