Érdemi gyorsulás vár 2025 közepétől vár a magyar gazdaságra, a termőre forduló beruházások mellett a külpiacainkon is már élénkülés várható – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank decemberi inflációs jelentésének ismertetésekor. Hozzátette, az idei viszonylag erőtlen 0,3-0,7 százalékos GDP-bővülés után jövőre 2,6 és 3,6 százalék között alakulhat a növekedés, ami egyre inkább széles bázisú lehet. Az infláció ugyanakkor a vártnál magasabb lesz, az elmúlt hónapok forintleértékelődése lassan begyűrűzik az árakba.
Csak 2026-ban éri el a jegybank célját az infláció
A jegybank szerint az infláció 2025 januárjáig átmenetileg tovább emelkedik, és a jegybanki toleranciasáv felett alakulhat, a dezinflációs trend ezt követően az első negyedév során újraindul. Jövőre az infláció az év nagyobb részében a toleranciasávon belül alakul, majd 2026 elején tér vissza tartósan a 3 százalékos jegybanki célra – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
„Az elmúlt hónapok árfolyam-leértékelődése, valamint a jövedéki adórendszert érintő változások lassítják a dezinflációs folyamatot a jövő évben” – mutatott rá Balatoni András, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy profitinfláció korrekciója látszik elmúlt időszakban azokon a területeken, ahol korábban kifejezetten markáns volt, ezt leginkább a telekommunikációs vállalatoknál, állateledeleknél, tömény alkoholoknál figyelték meg.
Az alapfolyamatokat megragadó maginfláció az elkövetkező hónapokban a jelenlegihez hasonló, 4,5 százalék körüli szinten marad, majd 2025 tavaszától mérséklődni kezd, és az év második felében 3 százalék körül alakul. Az MNB előrejelzése szerint éves átlagban idén 3,6–3,7 százalék közötti infláció várható, míg 2025-ben 3,3–4,1 százalék között, 2026-ban és 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul.
Jövő év közepétől gyorsulhat a növekedés
Az idei évben visszafogott maradhat a GDP-növekedés, a jegybank szerint 0,3–0,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés dinamizálódását 2025 során több tényező támogatja.
Ugyan a mérsékelt európai konjunktúra rövid távon továbbra is visszafogja a hazai kivitelt, ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások 2025 közepétől élénkítik az exportot, ráadásul ekkortól már élénkülhetnek a külpiacaink .
„Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország ipari termelésének javulását 2025 közepére várják a piaci elemzők, amely keresleti oldalról ösztönzi a hazai ipari folyamatokat” – olvasható a jelentésben.
A hazai ipari fordulatot egyedi tényezők is támogatják: egyes hazai gépjármű- és akkumulátorgyártó vállalatok nagyberuházásai befejeződnek. Viszont az építőipari folyamatok kettősséget mutatnak. A szerződésállomány, az új szerződések és a lakásépítési engedélyek érdemben növekedtek a harmadik negyedévben, ennek ellenére az építőipari hangulatindex továbbra is alacsony szinten tartózkodik. 2025 elejétől a gazdaságélénkítő programok, valamint célzott intézkedések (Vidéki Otthonfelújítási Program, kollégiumépítési program, munkáshitel, nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése) további impulzust adhatnak az építőiparnak, amely támogathatja a jövő évi gazdasági növekedést.
A GDP bővülése
- 2025-ben 2,6–3,6 százalék,
- 2026-ban 3,5–4,5, majd
- 2027-ben 2,5–3,5 százalék
között alakulhat.
Gyorsulhat a fogyasztás a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően
A jegybank szerint idén a lakosság reálértelemben vett rendelkezésre álló jövedelme 4,7–4,9 százalékkal bővül, ezzel összhangban a fogyasztás is 3,9–4,1 százalék közötti mértékben növekedhet. A szeptember vége óta bejelentett kormányzati intézkedések miatt a jövő évre vonatkozó lakossági fogyasztás előrejelzésüket megemelték:
- a munkáshitel program,
- a babaváró hitel felvételi korhatárának kiterjesztése 35 évre
- és a családi adókedvezmény támogatják a háztartások fogyasztási és beruházási keresletének felfutását.
Úgy látják, a kormányzati programok mellett a korábbi időszakhoz képest várhatóan csökkenő állampapír-kamatok, illetve a lejáratok kapcsán esedékes kiáramló jövedelem is hozzájárulhatnak a fogyasztás bővüléséhez.
A kormányzati intézkedések és a reáljövedelem emelkedése mellett a lakosság keresletét erősíti a háztartási hitelállomány várható növekedése. A lakáscélú és a fogyasztási hitelek esetében is a kereslet emelkedésére számítanak a stabilizálódó gazdasági környezet és az alacsonyabb infláció eredményeként.
A munkáshitel jelenlegi becslésük alapján 3,7 százalékponttal emelheti a jövő év végi háztartási hiteldinamikát, aminek következtében a háztartási hitelállomány növekedése 14 százalék körül tetőzhet 2025-ben.
A fogyasztás előrejelzésük szerint 2025-ben 4,3–5,1, 2026-ban 3,5–4,5, 2027-ben pedig 2,7–3,7 százalék közötti mértékben nő.
Jövőre újraindulhat a beruházások bővülése
2025-től elsősorban a magánszektor fejlesztéseinek köszönhetően újraindulhat a beruházások bővülése. A beruházási ráta nominális és reál értelemben is stabilizálódik. A beruházások éves változása 2024-ben (–12,3)(–11,7), 2025-ben 3,5–6,5, 2026-ban 2,6–5,4, 2027-ben 1,5–4,5 százalékos lesz.
A jegybankárok szerint a munkanélküliségi ráta az év hátralévő részében kismértékben növekedhet, majd jövőre csökkenésnek indul. A munkanélküliségi ráta 4,6 százalékon alakult 2024 harmadik negyedévében, ami enyhe növekedés az előző negyedévhez képest.
Várakozásaik szerint a munkanélküliségi ráta 2024 utolsó negyedévében érheti el legmagasabb értékét, majd 2025 első negyedévében indulhat meg a mérséklődés.
Aktuális előrejelzésünk szerint a munkanélküliségi ráta 4,5–4,6 százalékon alakul az idei évben, 4,1–4,3 százalék között 2025-ben, majd a gazdaság fellendülésével párhuzamosan 3,2–3,8 százalék közé mérséklődik 2026-ban, és 2,9–3,9 százalék között alakul 2027-ben.
Lassulhat a bérdinamika
2024-ben az infláció mérséklődésével és a munkaerő-kereslet enyhülésével a tavalyi évnél alacsonyabb lesz a nominális bérdinamika a versenyszférában. A reálbérekben érdemi emelkedés várható, ugyanis az infláció jelentős mérséklődése nyomán a reálbérek 2023 szeptembere óta növekednek. A következő évek bérdinamikájára hatással lesz a bejelentett minimálbér-megállapodás . 2025 januárjában 9 százalékkal fog emelkedni a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum, míg 2026-ban 13 százalékos és 2027-ben 14 százalékos minimálbér-emelés várható.
Magasabb béremelkedés irányába hat emellett az is, hogy a lakosság inflációs várakozásai továbbra is a tényadatok felett alakulnak, ugyanakkor a bérnövekedés mértékét visszafogja, hogy a munkaerőpiaci feszesség 2022 közepe óta enyhül. Mindezek mellett erősek maradtak a bérezési alapfolyamatok:
- idén 11,6–11,8 százalékkal emelkedhetnek a bérek a versenyszférában.
- 2025-re 8,5–9,5 százalék közötti,
- 2026-ra pedig 8,5–9,7 százalék,
- 2027-re pedig 8,8–10,0 százalék közötti nominális bérnövekedést várnak.
A reálbérek 7,8–7,9 százalék között nőhetnek 2024-ben, majd 2025-ben 4,6–5,6 százalék között, 2026-ban 5,3–6,6 százalék, 2027-ben pedig 5,6–6,9 között emelkedhetnek a versenyszférában.
