Az idén a harmadik negyedévben az MBH Bank hozta el a teljes új ügyfélállomány 30 százalékát, a piaci részesedése pedig már 24–25 százalékon áll – mondta az Indexnek adott interjújában Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója.
Véleménye szerint az, hogy a banki különadót nem vezetik ki 2025-ben, nem okozott nagy meglepetést. Az MBH-csoport – emlékeztetett – összesen 215–220 milliárd forint adót fizet egy év alatt az államnak, ami jelentős összeg, de a bankcsoport számára a gazdaság egészének stabilitása az elsődleges. – Egyszerűen fogalmazva: ha az emberek és a vállalatok nem rendelkeznek elegendő pénzügyi mozgástérrel, akkor az alaptevékenységünkkel sem leszünk képesek megfelelő bevételt termelni. Egy ilyen méretű szervezet élén számomra kulcsfontosságú, hogy jól működjön a gazdaság, hiszen végső soron mindannyian ebből profitálunk – emelte ki az elnök-vezérigazgató.
Az állami tulajdon jelentette feltételezett befolyás kapcsán kijelentette: a gazdaság stabilitásával kapcsolatos célok támogatásában valóban segíthet, hogy a bank mögött hazai, sőt állami tulajdon van.
Ezen túlmutatóan azonban egyszerűen nem úgy működünk, ahogy azt kívülről néha elképzelik, hanem pont úgy, mint bármelyik tőzsdei nagyvállalat: a hajót a menedzsment kormányozza, teljesen függetlenül, a legjobb tudása szerint
– tette hozzá.
Barna Zsolt szerint az eredeti cél, hogy legyen egy magyar ésszel és szívvel gondolkodó, mérete miatt meghatározó és nemzetközi összehasonlításban is hatékonyan működő bank,– amely valódi versenyt generál a piacon, mára teljesült.
– Ettől az állam kisebbségi tulajdonosként az MBH Bankban marad, és továbbra is támogatja a stratégia megvalósítását.
Mi pedig továbbra is oroszlánrészt vállalunk a gazdaságélénkítő programok megvalósításában, hitelezzük a fiatalokat, a családokat és vállalkozásokat, és a magunk – egyébként egyáltalán nem elhanyagolható – eszközeivel hozzájárulunk a gazdasági növekedéshez. Ezt eddig sem azért tettük, mert bárki pisztolyt tartott volna a fejünkhöz, hanem mert szerintünk így helyes, és az üzleti érdekünk is ezt diktálja – emelte ki.
Az elnök-vezérigazgató szerint a hazai bankpiac konszolidálódni fog, és öt-hat szereplő marad, ami még versenyképesebb bankszektort eredményez majd. Ami pedig az MBH-csoport külföldi terjeszkedési lehetőségeit illeti, Barna Zsolt szerint ott is megvannak a célországok: ám fontos, hogy csak olyan bankot akviráljanak, amely az adott ország bankszektorának öt legjelentősebb szereplője között található. – Biztonságos és jól működő piacokat célzunk meg. Tapasztalatom szerint akkor kell vásárolni, ha az adott bankot nagyobb gond nélkül be tudjuk integrálni saját folyamatainkba. Ezzel egyébként a hazai gazdaság profitegyenlegét, pénzügyi egyensúlyainkat is javíthatjuk – tette hozzá.
Barna Zsolt közölte: dolgoznak a tőzsdei jelenlét megerősítésén, részben pont a külföldi akvizíciós lehetőségek miatt.
Ha sikerül, miénk lehet az évtized legnagyobb tőzsdei sztorija Magyarországon. Továbbmegyek, régiós szinten is jelentős sikertörténetté válhat, ami növelheti az egész ország vonzerejét a befektetők számára
– mondta.
Ami a kilátásokat illeti, Barna Zsolt szerint 2025 minden idők legmagasabb jelzálog-hitelezési szintjét hozhatja el, a megtakarítási piacon mintegy 3000 milliárd forint fog megmozdulni, az agráriumban pedig rekordösszegű, 1500 milliárd forintos beruházási támogatási program indult el – ezekből az MBH Bank is szeretne profitálni. Közben most következik a legnagyobb migrációs lépés, a Takarékbank közel kétmillió ügyfelének integrációja is.
