Bő egy hónap múlva dupla nyugdíjat vehetnek kézbe az érintettek. Az Orbán-kormány ugyanis az idén is kifizeti a 13. havi nyugdíj összegét. A 2025-ös költségvetés indoklása kiemeli: a nyugdíjasokkal korábban kötött megállapodása értelmében a kormány megőrzi a nyugdíjak értékét, biztosított az inflációkövető emelés. Ebben az évben a büdzsé nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7 200 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. Megmarad a 13. havi juttatás, amire több mint ötszázmilliárd forintos fedezet áll rendelkezésre. A Nők40 program keretösszege pedig 490 milliárd forintra emelkedett. A nőknek negyven év jogosultsági idő alapján lehetőségük van nyugdíjba vonulni, ezzel éves szinten 25-30 ezren élnek. Az állam azokat az idős embereket is támogatja, akik nyugdíjasként továbbra is aktív szereplői kívánnak maradni a munkaerőpiacnak. Részükre 2025-ben is fennmarad a nyugdíjas munkavállalók jövedelmének szociális hozzájárulási adó- és járulékmentessége.
A kormány 2010-ben a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését ígérte, amit betartott, sőt felül is múlt: a nyugdíjak összege 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedett, a vásárlóerejük pedig több mint húsz százalékkal javult.
A 13. havi juttatás fedezetét minden év második hónapjában, így 2025 februárjában is biztosítja. Így mintegy 2,5 millió fő egy teljes havi nyugdíjjal vagy ellátással azonos összegű többletjuttatásban részesül.
Érdemes kicsit visszatekinteni a múltba. Az Orbán-kormány 2021-től építette vissza a 13. havi nyugdíjat. A döntés eredetileg a fokozatos visszaépítésről szólt, 2022-ben azonban a tervezett kétheti juttatás helyett a teljes összegű 13. havi nyugdíjat kapták meg a jogosultak. Azok is megkapták ezt a pénzt 13. havi ellátás címén, akiknek az ellátását a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. Ekkor a kormány arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel a lépéssel eltörli a Gyurcsány–Bajnai-korszak szomorú örökségét.
13. havi nyugdíj: a megszüntetéstől a visszaépítésig
A Magyar Nemzet korábbi cikkében emlékeztetett arra, hogy a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről 2009-ben született döntés, miután Bajnai Gordon vette át a miniszterelnöki tisztséget Gyurcsány Ferenctől. Az ország akkor a Nemzetközi Valutaalap gyámsága alatt volt, egymást érték a megszorítások. A kormány a válságra hivatkozott, az elvonások pedig nem kímélték az idősebb korosztályt sem.
Első lépésként átütemezték a 2009. évi nyugdíjkorrekciót 2010. január 1-jére, de döntöttek a 2010. évi korrekció elhagyásáról is. Sőt, a 2009. évi 13. havi nyugdíj második részét már ki sem fizették. A pluszhavi juttatást pedig 2010-től teljes egészében megszüntették. Ez akkor 240 milliárd forintos elvonást jelentett.
Varga Mihály pénzügyminiszter, leendő jegybankelnök nemrégiben jelezte, hogy 2025 januárjától hat százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, így a reálértékük az idén is nő. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy 2005 és 2010 között öt százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóereje. Varga Mihály egyúttal megerősítette:
- a kormány nem tervezi a nyugdíjkorhatár emelését,
- olyan terv sem létezik, miszerint eltörölnék a Nők40 programot.
