Felvásárolhatják Romániából a határmenti településeket

Régebben is népszerűek voltak a Romániában élők körében a magyar települések az alacsony ingatlanárak miatt. Most Románia schengeni csatlakozásával tovább gyorsulhat a migráció. Akad olyan település, ahol néhány év alatt akár 2-3 ezerrel is megnőhet a lélekszám.

2025. 01. 16. 12:49
román magyar határ
schengen
Fotó: Lehoczky Péter Forrás: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A román–magyar határ mentén fekvő falvakban még mindig jóval alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a határ túloldalán, ez pedig sokakat az áttelepülésre késztethet – írta a Világgazdaság. Január elsejével Románia hivatalosan is belépett a schengeni övezetbe, aminek köszönhetően megszűnt a két ország közötti fizikai gát, amit a közúti határellenőrzés jelentett.

TILKI Attila; KERESKÉNYI Gábor; KOSZTYA Zoltán Pál; MAGYAR Levente román
Az ingatlanpiacot is felpörgette a románok belépése a schengeni övezetbe
(Fotó: KKM)

A Krónika Online megszólaltatta Tókos-Fejes Bélát, aki a román határ mellett fekvő Biharkeresztesen helyi önkormányzati képviselő, ő az „első hullámban”, még 2005-ben, vagyis Románia EU-csatlakozása előtt vásárolt házat és költözött át Nagyváradról a Hajdú-Bihar vármegyei kisvárosba.

Elmondása szerint a befektetők már a tavaly nyár óta biztosra vették, hogy idén megnyílik a határ, emiatt elkezdték felvásárolni a 4846 főt számláló településen eladásra kínált ingatlanokat.

Erre jó okuk is van. A Nagyváradtól mindössze 17,3 kilométerre, vagyis nagyjából 20 percre fekvő település nagy előnye a környező településekhez képest, hogy jó az infrastruktúra, naponta többször is van busz a kisváros és a bihari megyeszékhely között.

A településen többnyire úgynevezett Kádár-kockákkal találkozni amely négyzetes alaprajzú, általánosságban 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, zömmel földszintes, sátortetős családiház-típus, amelynek Magyarországon az 1960-as évek elejétől, egészen a hetvenes évek végéig terjedt az építési időszaka. Értékesítésre is zömében ilyeneket kínálnak.

Az eladásra kínált házak között találni nagyon leromlott állapotúakat, amelyeken talán ablak sincs, és a nyár óta eltelt időszakban végigsöpört drágulási hullám nyomán ma már ezekért is elkérnek 20–25 millió forintot (48–60 000 euró), pedig sok esetben még egy ekkora összegre szükség van ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljen. Eközben egy minimális felújításra szoruló, de viszonylag jó állapotban levő Kádár-kockáért a 30 millió forintot (mintegy 72 000 euró) is elkérik. 

Ugyanakkor ezek az ingatlanárak még mindig jóval alacsonyabbak, mint a nagyváradi piacon, ahol az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portála január eleji árakat tükröző elemzése szerint a négyzetméterár elérte az 1635 eurós átlagot (671 895 forint), ez pedig azt jelenti, hogy egy 100 négyzetméteres otthon átlagára 163 500 euró, ami 67,2 millió forintnak felel meg.

Battonyán felvásárolják a románok a házakat

Tavaly írtunk róla, van egy magyar kisváros, ahol már minden második házat felvásároltak a románok. Battonyán ugyanis évek óta egyre gyakrabban hallatszik a román szó. Egy, a településen lakó, román származású helyi lakos, aki a Facebookra töltött fel videót arról, ahogy épp a békés vármegyei kisváros fő utcáján halad végig a kocsijával, azt írta a felvétel alá, 

Battonyán lakom és nagyon boldog vagyok. Kisebb a rezsi mint Aradon, tiszta és csendes, kedves emberek a helyiek.

A város népszerűségének oka ugyanaz, mint Biharkeresztes esetében. Az ingatlanárak jóval alacsonyabbak, mint a határ túloldalán, a rezsiköltségekről nem beszélve, amelyek az elmúlt években elszaladtak Romániában. Emellett fontos szempont a közlekedés, a gazdasági centrumok, mint Arad és Temesvár viszonylag közel található, tehát az ingázás könnyen megoldható.

A Krónika Online emlékeztet rá, hogy Battonyán 2006 második felében kezdték a romániai lakosok felvásárolni az ingatlanokat, miután biztossá vált, hogy Románia 2007. január elsejétől tagja lesz az Európai Uniónak, és könnyebbé válik az átkelés a két ország között. Az akkoriban az eget verdeső aradi ingatlanárakhoz képest potom pénzért, 3–5 ezer euróért lehetett Battonyán házat vásárolni, ennek duplájáért valóságos villát kaphatott a vevő, aki az értékesített aradi panellakás árából kisebb vagyonnal a bankszámláján maradt. 

Voltak, akik életvitelszerűen Battonyára költöztek, de továbbra is Aradra és környékére ingáztak dolgozni, míg mások hétvégi háznak szánták a battonyai ingatlant, és egy további kategóriát tettek ki azok, akik több házat is vásároltak befektetési céllal.

Jelenleg 800–850 Romániából áttelepült család él Battonyán, a többségük most is Aradra jár dolgozni

– mondta Fifa István battonyai ingatlanközvetítő a lapnak, aki szerint 12 ezer eurótól kezdődően 110 ezer euróig terjednek az árak jelenleg, de általában véve 25 százalékkal nőttek „Schengen hírére”, és úgy becsülte, hogy az év végére akár ötvenszázalékos is lehet az emelkedés. De még így is lehet olcsó ingatlant kapni: ami a magyar oldalon 15 ezer euró, az öt kilométerrel arrébb, a határ romániai oldalán, Tornyán már 35 ezer euró.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.