A háztartások fogyasztása, a reálbérek emelkedése, a családi adókedvezmény növelése, az állampapírok utáni kifizetések és lejáratok, valamint a munkáshitel mind tovább növelhetik a belső keresletet, így a gazdasági növekedés az idei év végére akár a négy százalékot is elérheti – írta meg a Világgazdaság, Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatójának előrejelzését idézve, aki az MBH Bank sajtótájékoztatóján beszélt erről.
Az előrejelzések szerint növekedhet a fogyasztás
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója kiemelte: a magyar gazdaság 2025-re vonatkozó előrejelzései kedvezőbbek 2024-hez képest, amely elsősorban a fogyasztás várható növekedése miatt élénkülő belső keresletnek köszönhető.
Az idei évben a beruházások stabilizálódására lehet számítani, összefüggésben azzal, hogy a Demján Sándor-programon keresztül több mint 1400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel- és tőkeprogramok, valamint támogatások formájában.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban nőtt az esélye az orosz–ukrán háború belátható időn belüli lezárásának, amely az energiaárak csökkenésén, a befektetői hangulat javulásán, ezen belül pedig a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül jó hatással lehet a növekedésre.
A tavalyi év júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztusban csökkenni kezdett. A lap szerint az MBH úgy számol, hogy 2025 végére a gazdaság fokozatos helyreállásával az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, amely bár kismértékű, de csökkenést jelent a 2024-es 4,4 százalékhoz képest.
Nőhet az infláció, de a bérek erősödése meghaladhatja
Árokszállási Zoltán szerint a bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti.
A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük – jelezte Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. A hitelintézet elemzője szerint az élelmiszeráraknak a vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása.
A béremelési dinamika az elkövetkező években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők.
A tőkepiaci elemző úgy látja, a tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindamellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni. Véleménye szerint az idei év közepéig várható a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését.
A magas inflációs pálya mellett a Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be. Az MBH szakemberei 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére 5,24 százalékos alapkamatot várnak.
Erősödő euró-forint árfolyam jöhet
A folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány és az érdemi pozitív kamatfelár a forintot erősítő tényezők közé tartozik – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. Kiemelte: fontos fejlemény a forintnál is az, hogy az orosz–ukrán háborúnál akár tartósabb béke is valószínű lehet.
Ha valóban beköszönt a tartós béke, akkor esély lehet huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra.
Hozzátette, bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, a jegybank szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetési megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható.
