A MÁV Zrt. tulajdonosi jogkörét gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) döntése nyomán 2025 első napjától szétvált a MÁV Zrt. A fennmaradó vasúttársaság kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, míg leváló MÁV Pályaműködtetési Zrt.-é a MÁV.
Az új társaság idei üzleti tervét a költségvetés teherbíró képessége szerint rendelkezésre álló 180,8 milliárd forint költségtérítés figyelembevételével állították össze a nyilvános adatok szerint. Ebből a pénzből az üzemeltetési költségtérítés 148 025 millió, a felújítási költségtérítés pedig 32 775 millió forint – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Nehéz örökséget visz tovább a fiatal társaság
Előzőleg a MÁV a vasúti pályahálózat működtetőjeként 2016–2025-re pályaműködtetési szerződéssel (PMSZ) rendelkezett, ez most jogutódlással átszállt az önálló pályaműködtető társaságra, amely 2026-ban az ideihez képest változatlan feltételek mellett tervez. Az új vállalat idei költségvetésében a 2025. január 8-án meghirdetett 10 pontos akcióterv egyes intézkedéseinek hatását csak később lehet számszerűsíteni, azokat az üzleti terv még nem tartalmazza. (Ilyenek például a GYSEV-nek történő vonalátadás hatásai.)
Most annyi látható, hogy a társaság idei költségtérítési igénye 148 milliárd, a jövő évi 164 milliárd forint lehet, míg a másik fő forrás, a felújítási költségigény 2025-ben 33 milliárd, 2026-ban pedig 35 milliárd forint lehet. Az idei számok a múlt évihez képest összességében 12 milliárdos csökkenést, a jövő éviek szintén a 2024-eshez képest 7 milliárd bővülést takarnak.
Nagy átalakulás a háttérben
Ahhoz, hogy mit és milyen munkaerővel végez majd el a társaság, tudni kell az ÉKM további intézkedéseiről is. Ezek a következők:
- A minisztérium tavaly ősszel jóváhagyta a MÁV FKG Kft. tevékenységének átvételét, annak munkavállalói 2024. október 1-jétől a MÁV állományába kerültek a biztonság és védelem szervezete kivételével. E tevékenységnek és alkalmazottainak azért kellett a MÁV FKG-nél maradniuk, mert annak vasúti működési engedélyei nem szűntek meg.
- Az ÉKM döntése értelmében 2025. január 1-jével a MÁV KFV Kft. munkavállalóit átvette a MÁV Pályaműködtetési Zrt., de a MÁV KFV szerződései, eszközei, ingatlana, egyéb vagyonelemei, engedélyei, technológiája a MÁV KFV Kft.-ben maradtak. A beolvadásra várhatóan 2025. június 30-i fordulónappal kerül sor.
- A határozat elrendelte, hogy válasszák szét a HÉV pályaműködtetését és személyszállítását úgy, hogy a pályaműködtetés a MÁV Pályaműködtetési Zrt.-hez kerül.
Az egyik fókusz a karbantartáson van
Az idén a múlt évi (becsült) összegnél nagyjából 8 milliárd forinttal többet, 71,6 milliárdot szán a társaság karbantartásra. A forrás mintegy kétharmadát (42,7 milliárdot) a pályák karbantartása vinné el, ezen belül magas a hegesztés és az aszfaltozás költsége. A másik nagy tétel a távközlési és erősáramú biztosítóberendezéseké (TEB, 26 milliárd), ez összefügg a GSM-R hálózat kialakításával, amivel korábban a kormány a MÁV-ot bízta meg. Ebből a keretből finanszírozza a társaság az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer fejlesztését is. Végül menne még pénz az ingatlanokra (3 milliárd).
A másik fókusz a beruházásoké, fejlesztéseké
A MÁV Pályaműködtetési Zrt. a beruházások és felújítások során a pályahálózat azon részére helyezi a hangsúlyt, amelyen a legnagyobb a forgalom, és amely később is meghatározó lesz a pályaműködtetési szolgáltatásokban. Az üzleti terv elismeri, hogy az évtizedek forráshiányos működtetése jelentős állapotromlást, avulást okozott.
Az új társaság kimondottan heterogén műszaki színvonalú, több mint 7000 kilométer hosszú hálózatot üzemeltet.
A beruházási, fejlesztési igények súlypontját az elavult pályavasúti infrastruktúra modernizálását célzó, valamint a szolgáltatási színvonal emelkedését, hatékonyságnövelését biztosító beruházások jelentik.
Kiemelt projektként állomásfejlesztési program indul húsz helyszínen. A kiválasztott helyszíneken jellemzően utasforgalmi terek felújítása (utasváró burkolatainak felújítása/cseréje, belső nyílászáróinak cseréje; utas-WC-blokk felújítása, korszerűsítése, bővítése akadálymentes WC-vel), akadálymentesítés történik meg
A társaság ebben az évben 76 739 millió forint beruházásra készül. Ehhez 28,3 milliárd forint érkezne célzott költségvetési támogatásból és 1,5 milliárd forint uniós támogatásból. Jelentősebb, támogatási forrás terhére tervezett beruházások 2025-ben:
- a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek (13 139 millió forint),
- a Szeged–Röszke vasútvonal felújítás (7060 millió forint),
- továbbá a záhonyi körzetben szükséges vágányfelújítások (4262 millió forint).
A PMSZ alapján nyújtott költségtérítésből és a korábbi év eredmény (1500 millió forint felhasználásával összesen 46 997 millió forint beruházásra készül a társaság. Az idei évre tervezett jelentősebb beruházások:
- pontszerű pályás munkák (7617 millió forint),
- Keleti pályaudvar program (4400 millió forint),
- állomásfejlesztési program 20 + 2 helyszínen (4000 millió forint),
- Rákosrendező állomás kitérőinek cseréje (2035 millió forint),
- valamint MÁV 160 MHz-es rádió rendszerének kiváltása 450 MHz-es rendszerre (2025 millió forint).
Nagy feladatok lesznek jövőre is
A MÁV Pályaműködtetési Zrt. 2026. évi beruházásai 66 953 millió forintba kerülnének. Az összesen 67 033 millió forint értékű beruházásból 8046 millió forint célzott költségvetési támogatásból, 19 037 millió forint uniós támogatásból valósulna meg. A PMSZ alapján nyújtott költségtérítésből összesen 39 870 millió forintba kerülő beruházás szerepel a tervben.
Ugyanakkor a 2025-ös terv 200 810 millió forint, a 2026-os terv pedig 162 354 millió forint költséggel tartalmaz olyan projekteket, amelyekhez a vállalat támogatást venne igénybe, de azok kormányhatározattal, támogatási szerződéssel még nem rendelkeznek.
(E téren történhetett változás a dokumentum megszületése óta – a szerk.) Vagyis ezek a projektek csak akkor indulhatnak, ha azokról kormányhatározat dönt, és lesz rájuk pénz.
Figyelni kell a vasúti teljesítmény mutatóit
Azt, hogy mekkora díjfizetéseket remélhet a pályatársaság, a pályákon lebonyolódó forgalom, illetve egyéb szolgáltatásainak igénybevétele határozza meg. Kalkuláció szerint az egyik fő teljesítménymutató, a vonatkilométer értéke az idén 3,1 százalékkal nőni fog 115 120 ezer vonatkilométerre), majd jövőre kicsit esik. A bővülés a személyszállítás növekedésétől várható különösen azután, hogy lezárul a Budapest–Kelebia vonal felújítása. A 2026-os csökkenést az magyarázza, hogy több motorvonat fog közlekedni, és kevesebb mozdony vontatta vonat. A tehervonatok közlekedtetése 12 százalékkal emelkedhet.
A másik fontos teljesítménymutató, a bruttó tonnakilométer értéke az idén 5,2 százalékkal remélhető magasabbnak a bázisnál, de jövőre ez esetben is esés fenyeget. Ezt ismét a szerelvények összetételének változásával magyarázza a társaság. A teherszállítás e mutatója 15 százalékkal futhat fel.
A Start és az RCH fizeti a legtöbbet a pályáért
A legnagyobb hálózat-hozzáférési díjat rendre a MÁV-Start fizeti: tavaly 132,5 milliárdot utalt, az idén 154,8 milliárdot, jövőre 157,4 milliárdot remél tőle a pályaüzemeltető. A másik nevesített forrás a Rail Cargo Hungaria (RCH), amely 2024-ben 15,2 milliárdot fizetett, az idén várhatóan 19,6 milliárdot, majd 2026-ban 17,8 milliárdot. A MÁV Pályaműködtetési Zrt. teljes bevétele ebből a forrásból az idén 210,3 milliárdra nőhet. Kiemelendő, hogy ebből jelentős tétel a csak tőle vásárolható vontatási energia ára.
Ha az áramot a piacról vásárolhatnák a vasútvállalatok, akkor a pályatársaság csak 126,1 milliárd forint pályadíjhoz jutna.
A kormány 2020-ban döntött a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás támogatásáról. Ennek keretében az érintett társaságok 2021-ben 3840 millió forint, 2022–2025 között évi 6407 millió forint vissza nem térítendő forrást kaphatnak. A MÁV erről tíz vasút társasággal kötött együttműködési megállapodást.
Borítóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Jászai Csaba
