Közel ezer terméket vizsgálva, azok kicsivel több mint háromnegyedének csökkent az ára kisebb-nagyobb mértékben – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium lapunkhoz eljuttatott terméklistájából. Az árrésstop harminc termékkategóriát érint, és a listán harminc olyan termék van, amelyek ára igen látványosan, a felével vagy közel a felével csökkent. Alapélelmiszerekről lévén szó, nem meglepő módon a legnagyobb árrés a tejtermékeken volt, a harminc leginkább leszállított árú termékből huszonöt tej vagy tejtermék. A vaj esetében is igen jelentős az árkülönbözet, jóval kevesebbe kerül hétfő óta, de egyes joghurtok, sajtok és a tejföl is olcsóbb, van, amelyikből a laktózmentes változat is.
Ahogy arról korábban már a Magyar Nemzet is beszámolt, hétfőtől életbe lépett a boltokban az árrésstop, amelynek értelmében a kereskedői árrés bizonyos termékeknél nem haladhatja meg a tíz százalékot.
Szintén írtuk, a tejtermékek esetében különösen szembetűnő volt, hogy mennyire magas árréssel dolgoztak az üzletek. A tejfölt átlagosan több mint kétszer annyiért árulták az boltok, amennyiért vették, de a vajért vagy a gyümölcsjoghurtért is majdnem a beszerzési ár dupláját kérték el.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján idén januárban
a tejföl esetében 128,9 százalékos volt az eltérés
a beszerzési és a fogyasztói ár között, a gyümölcsjoghurtnál ez 87, a vaj esetében pedig 86 százalék.
A gyümölcsöshöz képest a natúr joghurton alacsonyabb, de még így is 74,9 százalékos árrést alkalmaztak, a túrót pedig 69 százalékkal árulták többért az üzletek a beszerzési árhoz viszonyítva.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kiskereskedelemben termékenként eltérő az alkalmazott árrés nagysága, ezt saját belső árpolitikájuk, a beszállítókkal való megállapodások és az aktuális piaci helyzet befolyásolja, vagyis az, hogyan alakul a vásárlók árérzékenysége.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője ennek kapcsán lapunk minapi megkeresésére úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban a saját márkás liszteknél jellemzően tíz százalék alatt, míg a gyártói márkáknál akár hetven százalék felett is alakult a különbözet a beszerzési ár és a fogyasztói ár között. De ugyanez az eltérés a saját és a gyártói márkák között a tej esetében is megjelenik 16, illetve hatvanszázalékos aránnyal. A gyártói márkás trappista sajt esetében ezzel szemben harmincszázalékos, míg például a csirkemellfilénél csak alacsony, 3,5 százalékos az árrés. Látható tehát, hogy még az alapvető élelmiszerek esetében is nagyon nagy a szórás, a különböző láncok között még ennél is változatosabb kép adódhat.
Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedők az alapvető élelmiszereken magasabb árrést alkalmazhatnak, azért, mert ezek fogyasztását a háztartások nem tudják elkerülni, míg ha a nem árrésstopos termékek az intézkedés hatására jelentősen drágulnának, a kereslet számottevően visszaesne.
Nem elhanyagolható az árrésstopos termékek aránya sem az üzletekben. Az alapvető élelmiszerek aránya ugyanis a forgalmon belül a kiskereskedelemben jellemzően fordítottan arányos a mérettel. Nincs szó arról, hogy a kisebb üzleteket sújtaná az intézkedés, két okból sem. Az árrésstop csak a nagyobb, egymilliárd forintot meghaladó éves forgalmat lebonyolító üzleteket érinti. Másfelől a kisebb üzletek eddig sem áralapon versenyeztek, esetükben a legnagyobb vonzerőt mindig is a kényelem és az elérhetőség jelentette. Például a kisebb településeken vagy a kertvárosi övezetekben is megtalálhatók, ahol a napi bevásárlást könnyebb elintézni, mint a jellemzően a forgalmasabb csomópontokban megtalálható, nagyobb láncoknál.
