A kiskereskedelemben termékenként eltérő az alkalmazott árrés nagysága, ezt saját belső árpolitikájuk, a beszállítókkal való megállapodások és az aktuális piaci helyzet befolyásolja, vagyis, hogy hogyan alakul a vásárlók árérzékenysége. Az Agrárközgazdasági Intézet honlapján csak néhány termék esetében érhető el a kiskereskedelmi árrés alakulása – ismertette lapunk megkeresésére Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője az árrések mértéke kapcsán.
Fotó: Balogh Zoltán/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Kifejtette, az elmúlt időszakban a saját márkás liszteknél jellemzően tíz százalék alatt, míg a gyártói márkáknál akár hetven százalék felett is alakult a különbözet a beszerzési ár és a fogyasztói ár között. De ugyanez az eltérés a saját és a gyártói márkák között a tej esetében is megjelenik 16, illetve hatvanszázalékos aránnyal. A gyártói márkás trappista sajt esetében ezzel szemben harmincszázalékos, míg például a csirkemellfilénél csak alacsony, 3,5 százalékos az árrés. Látható tehát, hogy még az alapvető élelmiszerek esetében is nagyon nagy a szóródás, a különböző láncok között még ennél is változatosabb kép adódhat – mutatott rá Molnár Dániel.
Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedők az alapvető élelmiszereken magasabb árrést alkalmazhatnak, azért, mert ezek fogyasztását a háztartások nem tudják elkerülni, a kereslet is sokkal rugalmatlanabb, egy-egy áremelés sokkal kevésbé veti vissza a forgalmat, mint a nem alapvető termékek körében. A nem alapvető termékek esetében így a kereskedők kénytelenek a beszerzési árhoz közelebbi fogyasztói árakat alkalmazni – magyarázta a vezető elemző.
Molnár Dániel pont a napokban beszélt arról, hogy bár nem zárható ki, hogy az alapvető élelmiszerek helyett más termékek dráguljanak jobban, a vásárlók a drágításra a kereslet visszafogásával reagálnak, emiatt pedig a kereskedők sem tudnak olyan mértékben árat emelni, mint szeretnének.
Továbbá ilyen esetben megvan az esélye annak is, hogy a kormányzat majd tovább bővíti az érintett termékek körét, ami szintén óvatosságra intheti a kereskedőket.
Az árrésstopos termékek aránya és a boltok versenye
Nem elhanyagolható az árrésstopos termékek aránya sem az üzletekben. Az alapvető élelmiszerek aránya ugyanis a forgalmon belül a kiskereskedelemben jellemzően fordítottan arányos a mérettel – magyarázta a vezető elemző. Minél kisebb egy bolt, annál nagyobb ezeknek a szerepe, emiatt pedig a kisebb üzleteket az intézkedés jobban is sújtaná, esetükben szűkebb az a termékkör, ahol be tudnák hozni a veszteséget. Pont emiatt határozták meg, hogy az árrésstop csak a nagyobb, egymilliárd forintot meghaladó éves forgalmat lebonyolító üzleteket érinti. A franchise-rendszerben működő láncok (CBA, Coop) esetében lehetnek olyan tulajdonosok, akik több kisebb boltot működtetnek, esetükben nagyobb terhet jelenthet az árrésstop kigazdálkodása, azonban ez a teljes forgalomnak csak nagyon kis részét fedi le. A másik kritika, ami gyakran elhangzik – reflektált Molnár Dániel –, hogy a nagy láncok az alacsony árak nyomán majd a kisebb boltoktól vonnak el forgalmat. Fontos azonban kiemelni szerinte, hogy a kisebb üzletek eddig sem áralapon versenyeztek, esetükben a legnagyobb vonzerőt mindig is a kényelem és az elérhetőség jelentette. Például a kisebb településeken vagy a kertvárosi övezetekben is megtalálhatóak, ahol a napi bevásárlást könnyebb elintézni, mint a jellemzően a forgalmasabb csomópontokban megtalálható, nagyobb láncoknál.
Az alábbi termékek májusig biztosan olcsóbbak lesznek:
- csirkemellfilé,
- csirkecomb,
- csirke far-hát,
- csirkeszárny,
- egész csirke,
- pulykamellfilé,
- UHT-tej, 1,5 százalék zsír,
- UHT-tej, 2,8 százalék zsír,
- ESL-tej, 1,5 százalék zsír,
- ESL-tej,, 2,8 százalék zsír,
- étolaj,
- sertészsír,
- margarin,
- vaj,
- finomliszt,
- rétesliszt,
- késői burgonya,
- kristálycukor,
- sertéscomb,
- sertéskaraj,
- sertésoldalas,
- sertéstarja,
- tojás,
- tejföl,
- trappista,
- tehéntúró,
- natúr joghurt,
- gyümölcsjoghurt,
- fokhagyma,
- párizsi.
