Ma tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdasági évnyitó rendezvényét. A tíz órakor kezdődött eseményen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő az egy évvel ezelőtti évnyitón a többi között azt mondta, hogy legfontosabb kérdés az, miszerint meddig tart a háború, és mi következik utána.
Orbán Viktor már akkor arról beszélt, hogy Magyarország az egyetlen ország, amely azt mondja, hogy az idő az oroszok oldalán van. Ezért hazánk érdeke, hogy minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalásokkal véget érjen ez a háború.
A béke esélye Donald Trump amerikai elnök megválasztásával azóta sokkal közelebb került, ez pedig már most kedvező hatást gyakorol a gazdaságra. A minisztrelenök ezúttal is fontos bejelentéseket tett.
– Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya és azok is maradunk – mondta Orbán Viktor az idei gazdasági évnyitón. A kormányfő jelezte: a gazdaságpolitika filozófiája nem változik, a munkahelyteremtés a legfontosabb cél. Nem fogyott el a munkaerő Magyarországon, még háromszerzer honfitársunk állítható munkába.
– Beszéljünk egyenesen, nekünk olyan adórendszerünk lesz, ami három elemre épül: családvállalásra, munkavállalásra ösztönöz és alacsony adókkal párosul. Az adórendszer nem lesz megváltoztatható – emelte ki a Világgazdaság tudósítása szerint.
A miniszterelnök szerint ez az év az áttörés éve, áttörni csak támadással lehet. A kamara és a kormány kapcsolata kapcsán emlékeztetett, hogy volt egy megállapodás köztük és a szervezet között, öt pontos vállalást tettek. Az öt pontból négyet teljesítettek, az első az adócsökkentés volt, ennek jegyében a társasági adót kilenc százalékra csökkentették. A második pont a hitelezés beindítása volt, a harmadik az egymillió új munkahely teremtése, amit senki se hitt el akkor.
Emlékeztett rá, hogy korábban abban is megállapodtak Parragh László volt elnökkel, hogy legyen a kormánynak kifektetési politikája, legyen a munkanélküliségi ráta négy százalék alatt, továbbá a beruházási ráta 25 százalékra emelkedjen. Jelentős vállalati adócsökkentés is a megállapodás része volt, azóta hat százalékkal csökkent az adóék.
Orbán szerint ha a vállalkozásokat nem támogatják és nem teszik világossá, hogy ők működtetik a gazdaságot, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni fog. A kormány értéknek tekinti a vállalkozások munkáját.
Azt tervezik, hogy a 2024 évhez képest 1330 milliárddal több pénzt pumpálnak be a vállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba, ez ötven százalékkal nagyobb összeg a múlt évhez képest.
Azt is jelezte, hogy nem mondhatunk le a külföldi működtőkéről, mivel a technológia váltása zajlik a világgazdaságban. Hangsúlyozta, hogy azok a működőtőke beruházások jók, amik segítik a technológia váltását.
A kormányfő beszélt a költségvetésről is, ami kapcsán jelezte: az elsődleges egyenleg nulla körüli lesz, nem mehet mínuszba, ez jelenti a kormány mozgásterét. Jelezte: a választás minden évében csökkentették a hiányt, ami jól mutatja, hogy elkötelezettek a deficit tartása mellett, ebből nem engednek.
A miniszterelnök az uniós csúcsról elmondta: jó oka volt arra, hogy vétózzon. A dokumentum arról szólt, hogy még több pénzt és fegyvert kell küldeni Ukrajnába. Magyarország három évig nem küldött pénzt és fegyvert, most, hogy az amerikaiak is ezt a pozíciót vették fel, magyar részről feladni ezt az álláspontot bűn lett volna.
Orbán szerint a magyar gazdaság húszmilliárd eurót elvesztett a háború három éve alatt, ez nagyon komoly vérveszteség. Hangsúlyozta, nem lehet engedni a szirénhangoknak, aki támadja a magyar álláspontot, az amellett van, hogy még több pénzt küldjünk. A magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mondta, a NATO-n keresztül képesek vagyunk az ország biztonságát garantálni.
A kormányfő szerint lesz amerikai–magyar stratégiai megállapodás, ami jó lesz a magyar gazdaságnak, még akkor is, ha lesz vámháború, ami persze vérveszteséget fog jelenteni. Olyan megállapodás kell, ami ezt a hatást csökkenti vagy teljesen a nullára mérsékli. Ezen a készülő adómegállapodás segíthet.
Orbán Viktor a világrend átalakulásáról azt mondta, hogy teljesen új logikára kell átálnia Európának. Eddig az EU-nak az volt a legfontosabb szabály, hogy a hiány három százalék alatt legyen, azonban a versenytársak nem ezt teszik. Eljött a pillanat, hogy ennek a következményeivel szembesüljön Brüsszel. Most Németországon van a figyelem, mert ami ott történik, az a minta Európában. A németek pedig súlyos döntést hoztak, feladják a klasszikus német fegyelmet. Az a terv, hogy nyolcszázmilliárdos csomagot hoznak létre infrastrukturális és védelmi fejlesztésekre.
– Lesz német hadsereg, az lesz a legnagyobb, ilyet a második világháború óta nem láttunk – mondta a miniszterelnök. A nagy kérdés az, hogy erre hogy reagál Oroszország és Amerika.
Orbán Viktor szerint amit Brüsszel mond, azt nem szabad elhinni, mert az nem friss forrás. A német terv azonban teljesen más, a nyolcszázmilliárd eurónál ugyanis nagyobb összeg megy a német gazdaságba. Ugyanakkor ez a pénz nincs meg, tehát hitelből kell finanszírozni. Az, hogy ez jó lesz-e nekünk középtávon, nem lehet megmondani, de rövid távon biztosan jó lesz. A magyar gazdaság ugyanis ezer szálon kötődik Németországhoz. Az viszont érdekes lesz, miszerint csak úgy tudják megszavaztatni a gazdasági csomagot, hogy még a mostani parlamenttel fogadtatják el, amelynek még meg van a kétharmada, az újnak már nincsen.
A miniszterelnök szerint a német megoldás át fogja törni a maastrichti szabályokat. A német eladósodás után majd az egész Európai Unió eladósodása következik. A magyar alaptörvény azonban ezt nem teszi lehetővé, tehát itt lesznek még viták.
A brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot
A kormányfő szerint az egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot Európa akarja majd finanszírozni a mostani tervek szerint, miközben gyorsító pályán fel akarják venni őket az Európai Unióba.
– Ebben biztos vagyok: a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot – mondta Orbán Viktor. A kormányfő kiemlte: mindenkit arra biztat, vegyen részt a kormány véleménynyilvánító szavazásában.
A miniszterelnök szerint mindenkivel kereskedni kell a gazdasági semlegesség alapján és nem szabad abba a helyzetbe kerülni, mint az Európai Unió, amely elszigetelődött Amerikával és Kínával szemben, és Oroszországgal szemben is.
– Ők szigetelődtek el, Magyarország ennek nem része – válaszolta a kritikákra, miszerint hazánk a partvolanra kedül Úgy látja, ezért is kell béke, Magyarország ugyanis nem bír ki még három évet, ami alatt húszmilliárd euró ment ki a magyar gazdaságból. Minden cent uniós forráshoz Magyarország hozzá fog férni, úgy, ahogy most is érkeznek a pénzek. Megismételte, hogy ez az áttörés éve lesz a magyar gazdaságban.
Nem lesz több budapesti beruházás egyelőre, a vidéket fejleszti a kormány. Vannak futó beruházások, de többet nem tudunk indítani, tette egyértelművé Orbán Viktor, aki szerint most a területfejlesztésre helyezi a hangsúlyt az állam. Úgy látja, hamarosan a keleti országrész elérheti fejlettségben a nyugati életszínvonalat.
– A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontjába – ezzel kezdte előadását a Világgazdaság tudósítása szerint Nagy Elek, a kamara elnöke. A szervezet célja, hogy a magyar vállalkozók is érezzék, hogy a kamara értük van. Kiemelte: a magyar gazdaság sikeressége a tudáson alapul, a jövőt azok fogják megnyerni, akik a jövőbe fektetnek.
Nagy Elek szerint az ígéretes vállalkozások jellemzői a következők:
- háromszor nagyobb mértékben fektetnek a tudásba,
- keresik az exportlehetőségeket,
- a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz.
Nagy Elek arról is beszélt, hogy a nemzetközi példák jó mintát adhatnak a tudás elsajátításához. Az európai példaként a 19. századi dán népfőiskolát hozta fel, ami a dán agrárcsoda alapja lett. Ázsiai példaként pedig a szingapúri modellt és oktatást mutatta be, amely a szingapúri gazdaság felvirágoztatását hozta el.
– Nem kérdés, hogy a magyar út a tudásalapú gazdaságon át vezet sikerre – mondta kamara elnöke, aki hozzátette: komoly probléma a forrás szűkössége, ugyanakkor egy ökoszisztéma felépítésében látják a megoldást, ebbe kell behívni a vállalatokat, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudjanak termelni. Ez minimum hat-nyolc év, mire tényleg szemmel látható eredmény lesz.
Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia, használatával komoly hatékonyság növekedés érhető el. Ezért a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani ennek a használatára.
A kamara vezetője szerint ezért jó döntés volt Palkovics László korábbi miniszter kinevezése, akivel már tárgyaltak is. A magyar vállalkozások legégetőbb problémáira a rövid távú, adatalapú megoldások szükségesek.
Már csak azért is, mert nem könnyű a gazdasági helyzet. Szükség van a kamara, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére, csapatban mindig könnyebb, mint egyedül.
Nagy Elek szerint tovább lehetne egyszerűsíteni az adózást. Ennek célja, hogy a vállalkozó működésre és a növekedésre tudjon koncetrálni. Ez a legkisebb vállalkozásota érinti a legjobban, nagyjából fél millió céget. A kata kapcsán arra mutatott rá, hogy igény van a módosításra. A megoldás az lenne, hogy számlázhassanak a cégeknek, de a cég fizesse meg az adót. Erre van példa, a természetben juttatás, ha munkavállaló elmegy a fodrászhoz, ráteszik a 43 százalékot és el lehet számolni. Amellett érvelt, hogy a költségvetés nem sérül, a megrendelés számára így is olcsóbb megoldás. Ugyanakkor ez egy lehetőség, amin dolgoznak.
Az elnök végezetül arról is beszélt, hogy a kormány és a kamara együttműködésének jó példája a Demján Sándor-program, amivel új korszak vette kezdetét a kamarai szolgáltatásokban.
Amerika elindította az átrendeződést
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a világgazdaság átrendeződése. Az idei a gazdasági áttörés és a fordulat éve, ugyanakkor az év elején még „kapkodtuk a fejünket”. A tárcavezető szerint az országok fejlesztő államokká válnak, Németország is erről döntött. Ez teljesen új, ezt Amerika indította el.
A miniszter szerint az amerikai vámoknak nem az a céljuk, hogy drágább legyen az import. Hanem az, hogy a gyárak költözzenek haza. – Ez logikus, mi is ezt tesszük – mondta. Nagy Márton megjegyezte, hogy Németországban vége a fiskális konzervativizmusnak, amerikai nyomásra felébredtek. Szerinte le kell számolni a fiskális konzervatizmussal.
A magyar gazdaságpolitika is fejlesztő állam, amit a Száz új gyár és a Demján Sándor-program is megcélzott. Hangsúlyozta, hogy egyértelmű a fordulat a magyar gazdaságban, ennek több pillére van:
- rekordmagas a foglalkoztatás
- a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető
- öt százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasab értékek között van az EU-ban
- 2024-ben rekord éve volt a turizmusnak
- folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben
- az új és használt autók piaca lendületben van
- az építőipar fordulni fog, a megrendelésállomány húsz százalék fölött van.
Szerinte a bérekben már visszaadták azt, amit az infláció elvett, sőt minden jövedelmi csoportban javul a családok pénzügyi helyzete. Ezt támasztja alá, hogy 2022-höz képest már 8,7 százalékkal nőttek a reálbérek. A jövedelmi szinten is ezt látni.
Egy kivétel van, ami rövid távon gondot okoz, az az infláció, amivel foglalkozni kell.
A kormány ezért jelentett be egy háromfokú akciótervet, ennek első eleme az önkéntes ármérséklés, a második az árrés csökkentése, a haramdik az árstop bevezetése.
Nagy Márton jelezte, hogy hat nagy élelmiszerláncból kettő mutatott értékelhető programot, hogy csökkentse az árakat. A tárgyalás folytatódik. Nagyon nagy probléma, „brutális hatású lesz” a száj- és körömfájás megjelenése, ami rendkívüli következményekkel járhat a sertéshúsok esetében, és az inflációban is megjelenhet.
A bérkérdésre rátérve elmondta, hogy az effektív minimálbér euróban számolt összege alapján Magyarország az EU-ban jelenleg 18. helyet foglalja el. Úgy látja, hogy az ezer eurós minimálbér a középmezőnybe hoz minket 2028-ra.
A miniszter szerint a minimálbér-emelés hatás a húsz-harminc százalékban csorog át az országos átlagbérbe. Tízszázalékos emelés esetén két-három százalékkal emeli az átlagbért. Ugyanakkor sokkal nagyobb a termelékenység növekedésre gyakorolt hatása. Azt viszont problémának nevezte, amin javítani kell, hogy a magyar kkv-k termelékenysége fele akkora, mint a nagyvállalatoké. Ez ugyanakkor növekedési tartalékot jelent a magyar gazdaságnak.
A Demján Sándor-program eddigi tapasztalataiból is az derül ki, hogy mindenki digitalizálni szeretne. A vállalatok jelentős része a kereslet élénkülésére számít és növelné a beruházásait 2025-ben. A cégek 57,1 százaléka tervezi növelni a beruházási kiadásait. A többségük szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket.
Nagy Márton szerint olcsó forrásra van szükség, ezen múlik a vállalatok hitelezése. A Széchenyi-kártya volumene ma ötezermilliárd körül van, ezért a költségvetés évente 320 milliárdot fizet ki.
– Ez a pénz horribilis összeg – mondta a miniszter. Ezzel együtt szerinte forrás oldalon és adócsökkentés terén jól áll a költségvetés. A kiva átalakítását tervezi a kormány, így a belépési értékhatárt háromról hatmilliárd forintra, a belépési létszámkorlátját ötvenről száz főre, a bennmaradási értékhatárát pedig hatról 12 milliárd forintra növelik.
Továbbra is figyelni kell az inflációra
– Minden nagy gazdasági térség kihívásokkal küzd, egyelőre csak Amerika tartja magát – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelezte: az európai gazdaság az elmúlt évtized legkisebb növekedését produkálja. A kínai gazdaságban ugyanakkor még mindig van növekedési lendület, amit a demográfia és a hitelpiac árnyalhat.
– Ha nem vigyázunk, az infláció újra pusztítóvá válik – figyelmeztetett, ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak többségében ma gyorsul az infláció. A világpiacon ismét növekednek az élelmiszerárak, az étkezési olaj 17 százalékkal növekedett, miközben a cukor ára érezhetően csökkent, ez azonban nem jelent meg a fogyasztói árakban.
Európa több területen is jelentős kiadásnövelésre készül. Az Európai Bizottság a védelmi kiadásokat a GDP 4,5 százalékára szeretné növelni, nyolcszázmilliárd eurós programot indított az uniós testület.
Varga Mihály szerint a versenyképesség hiánya az infrastrukturális források hiányából is fakad, miközben Amerika növelte ezeket a forrásokat, Európában csökkentek.
Egyre nagyobb fókusz kerül a hosszú távú finanszírozási kölstégek alakulására, ezek mindenhol növekednek. Magyarország esetében is az a helyzet. Varga Mihály szerint a költségvetési gazdálkodásban érdemi javulás történt, Magyarország az ötödik legnagyobb javulást érte el az unióban. A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is jelentősen és tartósan javul.
– Magyarország elindult a növekedés irányába – mondta a negyedik negyedéves GDP-adatról, ami az uniós középmezőnybe tartozik. A beruházásokra rátérve jelezte, hogy a beruházási ráta a legjobbak között van az unióban, azonban a magas energiaárak és a keresleti bizonytalanság komoly gátat jelent.
Az MNB elnöke szerint a következő hónapokban egyre szélesebb lehet a magyar gazdaság növekedése. Ennek legfontosabb eleme jelenleg a fogyasztás. A vállalatok likviditása jelentős, a pénzügyi szektor tőkeellátottsága erős, ezek mind a növekedést támogatják.
