Orbán Viktor: Ukrajna uniós tagsága összedönti az európai gazdaságot, ezért ennek nem szabad megtörténnie!

A brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot.

Orbán Viktor kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén Fotó: Mirkó István

Orbán szerint ha a vállalkozásokat nem támogatják és nem teszik világossá, hogy ők működtetik a gazdaságot, akkor az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni fog. A kormány értéknek tekinti a vállalkozások munkáját.

Azt tervezik, hogy a 2024 évhez képest 1330 milliárddal több pénzt pumpálnak be a vállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba, ez ötven százalékkal nagyobb összeg a múlt évhez képest.

Azt is jelezte, hogy nem mondhatunk le a külföldi működtőkéről, mivel a technológia váltása zajlik a világgazdaságban. Hangsúlyozta, hogy azok a működőtőke beruházások jók, amik segítik a technológia váltását.

A kormányfő beszélt a költségvetésről is, ami kapcsán jelezte: az elsődleges egyenleg nulla körüli lesz, nem mehet mínuszba, ez jelenti a kormány mozgásterét. Jelezte: a választás minden évében csökkentették a hiányt, ami jól mutatja, hogy elkötelezettek a deficit tartása mellett, ebből nem engednek. 

A miniszterelnök az uniós csúcsról elmondta: jó oka volt arra, hogy vétózzon. A dokumentum arról szólt, hogy még több pénzt és fegyvert kell küldeni Ukrajnába. Magyarország három évig nem küldött pénzt és fegyvert, most, hogy az amerikaiak is ezt a pozíciót vették fel, magyar részről feladni ezt az álláspontot bűn lett volna.

Orbán szerint a magyar gazdaság húszmilliárd eurót elvesztett a háború három éve alatt, ez nagyon komoly vérveszteség. Hangsúlyozta, nem lehet engedni a szirénhangoknak, aki támadja a magyar álláspontot, az amellett van, hogy még több pénzt küldjünk. A magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mondta, a NATO-n keresztül képesek vagyunk az ország biztonságát garantálni.

A kormányfő szerint lesz amerikai–magyar stratégiai megállapodás, ami jó lesz a magyar gazdaságnak, még akkor is, ha lesz vámháború, ami persze vérveszteséget fog jelenteni. Olyan megállapodás kell, ami ezt a hatást csökkenti vagy teljesen a nullára mérsékli. Ezen a készülő adómegállapodás segíthet.

Orbán Viktor a világrend átalakulásáról azt mondta, hogy teljesen új logikára kell átálnia Európának. Eddig az EU-nak az volt a legfontosabb szabály, hogy a hiány három százalék alatt legyen, azonban a versenytársak nem ezt teszik. Eljött a pillanat, hogy ennek a következményeivel szembesüljön Brüsszel. Most Németországon van a figyelem, mert ami ott történik, az a minta Európában. A németek pedig súlyos döntést hoztak, feladják a klasszikus német fegyelmet. Az a terv, hogy nyolcszázmilliárdos csomagot hoznak létre infrastrukturális és védelmi fejlesztésekre.

– Lesz német hadsereg, az lesz a legnagyobb, ilyet a második világháború óta nem láttunk – mondta a miniszterelnök. A nagy kérdés az, hogy erre hogy reagál Oroszország és Amerika. 

Orbán Viktor szerint amit Brüsszel mond, azt nem szabad elhinni, mert az nem friss forrás. A német terv azonban teljesen más, a nyolcszázmilliárd eurónál ugyanis nagyobb összeg megy a német gazdaságba. Ugyanakkor ez a pénz nincs meg, tehát hitelből kell finanszírozni. Az, hogy ez jó lesz-e nekünk középtávon, nem lehet megmondani, de rövid távon biztosan jó lesz. A magyar gazdaság ugyanis ezer szálon kötődik Németországhoz. Az viszont érdekes lesz, miszerint csak úgy tudják megszavaztatni a gazdasági csomagot, hogy még a mostani parlamenttel fogadtatják el, amelynek még meg van a kétharmada, az újnak már nincsen.

A miniszterelnök szerint a német megoldás át fogja törni a maastrichti szabályokat. A német eladósodás után majd az egész Európai Unió eladósodása következik. A magyar alaptörvény azonban ezt nem teszi lehetővé, tehát itt lesznek még viták.

A brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot 

A kormányfő szerint az egymilliós ukrán hadsereget és az ukrán államot Európa akarja majd finanszírozni a mostani tervek szerint, miközben gyorsító pályán fel akarják venni őket az Európai Unióba.

– Ebben biztos vagyok: a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot – mondta Orbán Viktor. A kormányfő kiemlte: mindenkit arra biztat, vegyen részt a kormány véleménynyilvánító szavazásában.

A miniszterelnök szerint mindenkivel kereskedni kell a gazdasági semlegesség alapján és nem szabad abba a helyzetbe kerülni, mint az Európai Unió, amely elszigetelődött Amerikával és Kínával szemben, és Oroszországgal szemben is.

– Ők szigetelődtek el, Magyarország ennek nem része – válaszolta a kritikákra, miszerint hazánk a partvolanra kedül Úgy látja, ezért is kell béke, Magyarország ugyanis nem bír ki még három évet, ami alatt húszmilliárd euró ment ki a magyar gazdaságból. Minden cent uniós forráshoz Magyarország hozzá fog férni, úgy, ahogy most is érkeznek a pénzek. Megismételte, hogy ez az áttörés éve lesz a magyar gazdaságban.

Nem lesz több budapesti beruházás egyelőre, a vidéket fejleszti a kormány. Vannak futó beruházások, de többet nem tudunk indítani, tette egyértelművé Orbán Viktor, aki szerint most a területfejlesztésre helyezi a hangsúlyt az állam. Úgy látja, hamarosan a keleti országrész elérheti fejlettségben a nyugati életszínvonalat.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet gazdasági évnyitóján (Fotó: Mirkó István)

– A kamarai reneszánsz a vállalkozásokat helyezi a középpontjába – ezzel kezdte előadását a Világgazdaság tudósítása szerint Nagy Elek, a kamara elnöke. A szervezet célja, hogy a magyar vállalkozók is érezzék, hogy a kamara értük van. Kiemelte: a magyar gazdaság sikeressége a tudáson alapul, a jövőt azok fogják megnyerni, akik a jövőbe fektetnek.

Nagy Elek szerint az ígéretes vállalkozások jellemzői a következők:

• háromszor nagyobb mértékben fektetnek a tudásba,
• keresik az exportlehetőségeket,
• a cégek kétharmada dedikált munkaerőt alkalmaz.
  Nagy Elek arról is beszélt, hogy a nemzetközi példák jó mintát adhatnak a tudás elsajátításához. Az európai példaként a 19. századi dán népfőiskolát hozta fel, ami a dán agrárcsoda alapja lett. Ázsiai példaként pedig a szingapúri modellt és oktatást mutatta be, amely a szingapúri gazdaság felvirágoztatását hozta el. 

– Nem kérdés, hogy a magyar út a tudásalapú gazdaságon át vezet sikerre – mondta kamara elnöke, aki hozzátette: komoly probléma a forrás szűkössége, ugyanakkor egy ökoszisztéma felépítésében látják a megoldást, ebbe kell behívni a vállalatokat, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban tudjanak termelni. Ez minimum hat-nyolc év, mire tényleg szemmel látható eredmény lesz.

Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a tudásalapú kamara fontos eszköze a mesterséges intelligencia, használatával komoly hatékonyság növekedés érhető el. Ezért a magyar kkv-kat minél hamarabb meg kell tanítani ennek a használatára.

A kamara vezetője szerint ezért jó döntés volt Palkovics László korábbi miniszter kinevezése, akivel már tárgyaltak is. A magyar vállalkozások legégetőbb problémáira a rövid távú, adatalapú megoldások szükségesek. 

Már csak azért is, mert nem könnyű a gazdasági helyzet. Szükség van a kamara, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttműködésére, csapatban mindig könnyebb, mint egyedül.

Nagy Elek szerint tovább lehetne egyszerűsíteni az adózást. Ennek célja, hogy a vállalkozó működésre és a növekedésre tudjon koncetrálni. Ez a legkisebb vállalkozásota érinti a legjobban, nagyjából fél millió céget. A kata kapcsán arra mutatott rá, hogy igény van a módosításra. A megoldás az lenne, hogy számlázhassanak a cégeknek, de a cég fizesse meg az adót. Erre van példa, a természetben juttatás, ha munkavállaló elmegy a fodrászhoz, ráteszik a 43 százalékot és el lehet számolni. Amellett érvelt, hogy a költségvetés nem sérül, a megrendelés számára így is olcsóbb megoldás. Ugyanakkor ez egy lehetőség, amin dolgoznak.

Az elnök végezetül arról is beszélt, hogy a kormány és a kamara együttműködésének jó példája a Demján Sándor-program, amivel új korszak vette kezdetét a kamarai szolgáltatásokban.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az iparkamara gazdasági évnyitóján (Fotó: Mirkó István)

Amerika elindította az átrendeződést

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy elindult a világgazdaság átrendeződése. Az idei a gazdasági áttörés és a fordulat éve, ugyanakkor az év elején még „kapkodtuk a fejünket”. A tárcavezető szerint az országok fejlesztő államokká válnak, Németország is erről döntött. Ez teljesen új, ezt Amerika indította el. 

A miniszter szerint az amerikai vámoknak nem az a céljuk, hogy drágább legyen az import. Hanem az, hogy a gyárak költözzenek haza. – Ez logikus, mi is ezt tesszük – mondta. Nagy Márton megjegyezte, hogy Németországban vége a fiskális konzervativizmusnak, amerikai nyomásra felébredtek. Szerinte le kell számolni a fiskális konzervatizmussal.

A magyar gazdaságpolitika is fejlesztő állam, amit a Száz új gyár és a Demján Sándor-program is megcélzott. Hangsúlyozta, hogy egyértelmű a fordulat a magyar gazdaságban, ennek több pillére van:

1. rekordmagas a foglalkoztatás
2. a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető
3. öt százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasab értékek között van az EU-ban
4. 2024-ben rekord éve volt a turizmusnak
5. folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben 
6. az új és használt autók piaca lendületben van
7. az építőipar fordulni fog, a megrendelésállomány húsz százalék fölött van.

Szerinte a bérekben már visszaadták azt, amit az infláció elvett, sőt minden jövedelmi csoportban javul a családok pénzügyi helyzete. Ezt támasztja alá, hogy 2022-höz képest már 8,7 százalékkal nőttek a reálbérek. A jövedelmi szinten is ezt látni.

Egy kivétel van, ami rövid távon gondot okoz, az az infláció, amivel foglalkozni kell. 

A kormány ezért jelentett be egy háromfokú akciótervet, ennek első eleme az önkéntes ármérséklés, a második az árrés csökkentése, a haramdik az árstop bevezetése.

Nagy Márton jelezte, hogy hat nagy élelmiszerláncból kettő mutatott értékelhető programot, hogy csökkentse az árakat. A tárgyalás folytatódik. Nagyon nagy probléma, „brutális hatású lesz” a száj- és körömfájás megjelenése, ami rendkívüli következményekkel járhat a sertéshúsok esetében, és az inflációban is megjelenhet.

A bérkérdésre rátérve elmondta, hogy az effektív minimálbér euróban számolt összege alapján Magyarország az EU-ban jelenleg 18. helyet foglalja el. Úgy látja, hogy az ezer eurós minimálbér a középmezőnybe hoz minket 2028-ra.

A miniszter szerint a minimálbér-emelés hatás a húsz-harminc százalékban csorog át az országos átlagbérbe. Tízszázalékos emelés esetén két-három százalékkal emeli az átlagbért. Ugyanakkor sokkal nagyobb a termelékenység növekedésre gyakorolt hatása. Azt viszont problémának nevezte, amin javítani kell, hogy a magyar kkv-k termelékenysége fele akkora, mint a nagyvállalatoké. Ez ugyanakkor növekedési tartalékot jelent a magyar gazdaságnak.

A Demján Sándor-program eddigi tapasztalataiból is az derül ki, hogy mindenki digitalizálni szeretne. A vállalatok jelentős része a kereslet élénkülésére számít és növelné a beruházásait 2025-ben. A cégek 57,1 százaléka tervezi növelni a beruházási kiadásait. A többségük szerint a stabil árszínvonal és a megrendelések növekedése javítaná leginkább a helyzetüket.

Nagy Márton szerint olcsó forrásra van szükség, ezen múlik a vállalatok hitelezése. A Széchenyi-kártya volumene ma ötezermilliárd körül van, ezért a költségvetés évente 320 milliárdot fizet ki. 

– Ez a pénz horribilis összeg – mondta a miniszter. Ezzel együtt szerinte forrás oldalon és adócsökkentés terén jól áll a költségvetés. A kiva átalakítását tervezi a kormány, így a belépési értékhatárt háromról hatmilliárd forintra, a belépési létszámkorlátját ötvenről száz főre, a bennmaradási értékhatárát pedig hatról 12 milliárd forintra növelik.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Figyelni kell az inflációra, mert pusztítóvá válhat (Fotó: Mirkó István)

Továbbra is figyelni kell az inflációra

– Minden nagy gazdasági térség kihívásokkal küzd, egyelőre csak Amerika tartja magát – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelezte: az európai gazdaság az elmúlt évtized legkisebb növekedését produkálja. A kínai gazdaságban ugyanakkor még mindig van növekedési lendület, amit a demográfia és a hitelpiac árnyalhat.

– Ha nem vigyázunk, az infláció újra pusztítóvá válik – figyelmeztetett, ráadásul a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak többségében ma gyorsul az infláció. A világpiacon ismét növekednek az élelmiszerárak, az étkezési olaj 17 százalékkal növekedett, miközben a cukor ára érezhetően csökkent, ez azonban nem jelent meg a fogyasztói árakban.

Európa több területen is jelentős kiadásnövelésre készül. Az Európai Bizottság a védelmi kiadásokat a GDP 4,5 százalékára szeretné növelni, nyolcszázmilliárd eurós programot indított az uniós testület.

Varga Mihály szerint a versenyképesség hiánya az infrastrukturális források hiányából is fakad, miközben Amerika növelte ezeket a forrásokat, Európában csökkentek.

Egyre nagyobb fókusz kerül a hosszú távú finanszírozási kölstégek alakulására, ezek mindenhol növekednek. Magyarország esetében is az a helyzet. Varga Mihály szerint a költségvetési gazdálkodásban érdemi javulás történt, Magyarország az ötödik legnagyobb javulást érte el az unióban. A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is jelentősen és tartósan javul. 

– Magyarország elindult a növekedés irányába – mondta a negyedik negyedéves GDP-adatról, ami az uniós középmezőnybe tartozik. A beruházásokra rátérve jelezte, hogy a beruházási ráta a legjobbak között van az unióban, azonban a magas energiaárak és a keresleti bizonytalanság komoly gátat jelent.

Az MNB elnöke szerint a következő hónapokban egyre szélesebb lehet a magyar gazdaság növekedése. Ennek legfontosabb eleme jelenleg a fogyasztás. A vállalatok likviditása jelentős, a pénzügyi szektor tőkeellátottsága erős, ezek mind a növekedést támogatják.